Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 185 számú rendölel 11. §-a is, — viszont a rendes bíróság ma­rasztaló ítélete a kötelezettség és összegszerűség megálla­pítását is magában foglalja — mind a rendes bíróság, mind az 0. F. B. (az utóbbi mint az 1928 : XLIIL t.-c. 2. §-ának második bekezdése alá eső külön bíróság) ugyanannak az ügynek az érdemében határozott. Ennek a hatásköri összeütközésnek a megszüntetésére az 1928 : XLIÍI, t.-c. 1., 2. és 5. §-ai értelmében — az 1941. évi XVIIL t.-c.-ben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve — a Hatásköri Bíróság hivatott. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíró­ság annak megállapításával szüntette meg, hogy az ügyben az eljárás az 0. F. B. hatáskörébe tartozott. Ingatlannak közérdekű földbirtokpolitikai célból meg­váltása, amely elbírálás alá esik kétségkívül a szóbanforgó megváltási ügy is, az állam mint impérium jogán fellépő köz­jogi alany és a megváltást szenvedő mint alattvaló között, továbbá az állam és a földhöz juttatott közjogi, közelebbről közigazgatási jogi jogviszonyt hoz létre. A megváltást szen­vedő és a földhöz juttatott között ú. n. másodlagos közigaz­gatási jogi jogviszony keletkezik. E jogviszony keretébe tartozik minden a megváltásra, vagy a megváltás végre­hajtására vonatkozó vitás kérdés. A Hatásköri Bíróság gyakorlatában állandóan érvénye­sülő szabály, hogy közjogi jogviszonyból származó ügyek csak abban az esetben tartoznak rendes bírói útra, ha van Olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen természetű ügye­ket kifejezetten polgári peres vagy perenkívüli útra utalja. Ilyen értelemben intézkedő törvényes jogszabály azon­ban megváltási ügyekben egyáltalán nem volt, mert még az 1920 : XXXVI. t.-c. 43. §-ának első bekezdését is, amely a megváltási ár megállapítását a rendes bíróságok mellett alakított ú. n. vegyes bíróságok, végső fokon a m. kir. Kúria vegyes tanácsának hatáskörébe utalta, az 1924 : VII. t.-c. 13. §-ának második bekezdése megváltoztatta olyan módon, hogy a másod- és végső fokú bíráskodást az ilyen termé­szetű ügyekben a m. kir. Kúria vegyes tanácsáról az 0. F. B.-ra ruházta át. Azóta tehát minden a földbirtok megváltására vonatkozó kérdésben az 1924 : VII. t.-c. idé­zett rendelkezése, továbbá az 1920 : XXXVI. t.-c. 43. §-ának első és végbekezdése alapján végérvényesen az 0. F. B. döntött. Ezen a helyzeten: a földbirtokrendezés befejezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom