Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)
158 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK melynek elbírálására elsőfokon a K. K. H. ö. 46. §. (2) bekezdése értelmében a m. kir. adóhivatal (adófelügyelőség), másodfokon a K. K. H. Ö. 101. §. 2. pont a) pontja alapján a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága, végsőfokon pedig a K. K. H. Ö. 104. §. 4. b) pontja szerint a közigazgatási bíróság hivatott. A m. kir. közigazgatási bíróság azzal, hogy a közigazr gatási bizottság adóügyi bizottságának másodfokban hozott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal abból az okból sémmisítette meg, hogy a zárfeloldási kérelmet tartalmazó beadvány nem végrehajtási panasz, hanem igénykereset, az ügyben tulajdonképen hatáskörét tagadta meg, minthogy az igénykereset elbírálása tekintetében a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre. Viszont a m. kir. pénzügyminiszter annak folytán, hogy a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóságnak azt a határozatát, mely a beadványnak (mint igénykeresetnek) nem adott helyet, feloldotta abból az okból, hogy az végrehajtási panasznak tekintendő, a rendes bírói peres eljárást megelőző közigazgatási hatósági eljárás lehetőségét zárta ki. Következőleg ebben az ügyben a m. kir. közigazgatási bíróság és a m. kir. pénzügyminiszter között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság s végsőfokban a közigazgatási bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A közadók módjára behajtandó követelésekre vonatkozó végrehajtási és ezzel kapcsolatos egyéb eljárási szabályokat az 1927 : V. t.-c.-ben kapott törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott, a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása (600/1927. P. M. számú rendelet — K. K. H. ö.) foglalja magában. Az 1881 : LX. t.-c.-en és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezéseken alapuló bírói végrehajtásnál a végrehajtást szenvedőnek bírlalása az irányadó. (18S1 : LX. t.-c. 48. §.). Más bírlalónál lévő tárgyra irányuló foglalás esetén a végrehajtást szenvedő tulajdonjogának valószínűsítésére van szükség. A foglalásnál előforduló szabálytalanság miatt előterjesztésnek van helye, amely az arra jogosultnak elsődleges jogvédelmet nyújt.