Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 139 A főszolgabíró ezt a véghatározatát azzal indokolta, hogy a főszolgabíró mint a községek Jel ügyeleti hatósága, a községet csak olyan fizetések teljesítésére szor íthatja felügyeleti jogkörében, amelyek teljesítése felsőbb rendeleteken, jogerős képviselőtestületi határozatokon, vagy jogerős bírói ítéleteken alapszik. Fellebbezés folytán Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 1942. évi február hó 9. napján 48.533/1941. kig. szám alatt hozott véghatározatával az elsőfokú határozatot változatlanul hagyta. , Az alispán ezt a határozatát azzal indokolta, hogy az egyház részére szóló szolgáltatás jogalapja a vitás. E tekintetben pedig az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe nem tartozik. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának ez a határozata jogorvoslat elmaradása folytán jogerőre emelkedett. Az alispán nemleges hatásköri összeütközés esetét észlelte és az iratokat a hatáskör kérdésében döntés végett felterjesztette a Hatásköri Bírósághoz. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Ebben az ügyben egyfelől a dunavecsei kir. járásbíróság és a kalocsai kir. törvényszék, másfelől a dunavecsei járás főszolgabírája és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel. Ugyanis az említett bírói, illetőleg közigazgatási hatóságok megtagadták hatáskörüket a sz-i református egyházközség által Sz. község közönsége ellen támasztott oly természetű igénynek elbírálása tekintetében, melyre vonatkozóan az eljárás kétségkívül egyikük hatáskörébe tartozik. Ezt aN nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A református egyházközség és a politikai község mint .jogi személyek között az 1870. évben a református egyház által addig fenntartott iskola átadásával kapcsolatban "létrejött szerződés vagyoni átruházást tartalmazó magánjogi (kötelmi) szerződés. Ennek a szerződésnek magánjogi jellegén nem változtat az a körülmény, hogy annak tárgya népoktatási célt szolgáló iskolának az átadása, illetőleg az átvétele, sem az, hogy a szerződés alanyai közjogi testületek.