Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 125 eljárás lefolytatását. De még ha ebben a tekintetben tartalmazna is bizonyos szabályozást, a hatáskörre nézve az irányadóul nem szolgálhatna. Egyrészt ugyanis a magánjog forrása — a törvényes korlátokon belül — helyhatósági (községi) szabályrendelet is lehet s így valamely magánjogi jogviszony szabályrendeleti szabályozása az abban előírt kötelezettségnek közrendészeti, vagyis közigazgatási jogi természetét még nem állapítja meg, másrészt pedig valamely magánjogi jogviszony elbírálásának közigazgatási útra utalását helyhatósági szabályrendelet joghatályosan ki nem mondhatja. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1942. jún. 22. — 1942. Hb. 97.) Azonos 1941. Hb. 77., 1942. Hb. 120. — V. ö. XIII. k. 137. sorsz., XV. k. 33. sorsz. 31. Hatáskör kisajátítási eljárás tekintetében. I. A kisajátításról szóló 1881: XLI. U-c, a kisajátítási eljárást két részre osztja. Az egyik rész a kisajátítás szükségességének megállapítása, a kisajátítás engedélyezése, a kisajátítandó terület meghatározása s ezt követően a kisajátítási terv (tervrajz és összeírás) elkészítése, a „barátságos" egyesség megkísérlése s ennek sikertelensége esetén a kisajátítási tervvel kapcsolatban emelt igények és észrevételek fölötti döntés. Az esetleges egyességnek minden kisajátítást szenvedő kisajátítandó területével kapcsolatban egységesnek kell lennie s az esetre, ha a kisajátítási kártalanítás egyrészére a megegyezés nem jön létre, az egyezkedési kísérlet meghiúsultnak tekintendő. Minderre az eljárásra a törvényben megjelölt közigazgatási hatóságok hivatottak. A másik rész a kártalanítási eljárás, vagyis a kisajátított terület ellenértékének megállapítása és megítélése a kisajátítást szenvedők javára. Ez az eljárás a törvény 43. §-a értelmében a rendes bíróságnak mint birtokbíróságnak a hatáskörébe tartozik.