Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 69 kintet nélkül — a eselédi jogviszonyból származó kárkövetelése pedig — az 1933 : Y. t.-c. 12. §-a értelmében 100 pengőt meg nem haladó értékben — az 1907 : XLV. t.-c. 62. és 63. §-ai alapján a közigazgatási hatóság előtt érvényesítendő. A hatásköri hovatartozás kérdése tehát — mintán az érvényesített követelés a 100 pengőt meghaladja — attól függ, hogy O. Sándor követelése cselédbérnek tekinthető-e. Az iratok tartalmával igazolt adatok szerint O. Sándor a. saját tulajdonában álló azoknak a juhoknak tejhozama ellenértékét érvényesítette úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt, amely juhokat a bérlevél értelmében a gazda volt köteles a nevezett juhász bérének egyrésze fejében eltartani és amely juhoknak a tejét a gazda a maga javára használta fel, illetve értékesítette. A bérlevél — amely 0. Sándor járandóságait részletesen és kimerítően felsorolja — e juhok tejhozamának felhasználására rendelkezést nem tartalmaz. Ekként 0. Sándornak ez a követelése nem bérkövetelés, mert ez a fentiek szerint a nevezettnek nem munkája ellenértéke fejében és nem is a szolgálati szerződés alapján jár. Az a körülmény pedig, hogy a szóbanforgó juhok tejhozamának a gazda részéről történt felhasználására a szolgálati jogviszony adott alkalmat, a követelést szolgálati jogviszonyból származó bérköveteléssé nem teszi. Magánjogunk szerint a tulajdonjog alapján — amely a legfőbb jogi hatalom a dolog felett — illetik meg a tulajdonost a dolog hasznai és gyümölcsei. Erre tekintettel 0. Sándor által érvényesített követelés a tulajdonjogból folyó igény. A tulajdonjogból folyó és arra alapított igény kétségtelenül magánjogi igény. Általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból eredő követelések kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság előtt érvényesítendők. Olyan jogszabály pedig nincs, amely a szóbanforgó igényt, mint a tulajdonból folyó követelést a rendes bíróság hatásköréből elvonná, N Következőleg — és mert annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ez az igény az érvényesítőt valóban megilleti-e vagy sem, nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik —