Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

32 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az ipari munkaadó és vele szolgálati jogviszonyban álló ipari munkavállaló között felmerült vitás kérdések elbírálása abban az esetben, ha a felek egyike igényét a bíróság előtt már érvényesítette, a — 25.900/1925. I. M. számú rendeletlel hatályában fenntartott — 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a és 7. §-ának 1. bekezdése értelmében közvetlenül és kizárólag a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A jelen esetben S. András és S. István — akik ipari alkalmazottaknak minősülnek — szolgálatból elbocsátásuk folytán a felmondási időre járó javadalmazásukat érvényesítették. Nevezetteknek ez az igénye kétségtelenül az ipari munkaadó és a vele magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló között szerződésszerű teljesítésre irányuló olyan igény, amely a 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a alá esik. Ezt az igényüket S. András és S. István a rendes bíróság előtt érvényesítették. Következőleg követelésük elbírálására a fent kifejtettek értelmében a rendes bíróság hivatott. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy a 9180/ 1920. M. E. számú rendelet 3. §-ának 5. bekezdésében foglalt bírói hatáskört korlátozó rendelkezés természetszerűleg csak azokra a cselédekre nyerhet alkalmazást, akiknek, mint kizárólag a háztartás vagy a mezőgazdaság körül foglalkoztatottaknak, szolgálati jogviszonya az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ában vagy az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá esik. (1940. dec. 16. — 1940. Hb. 52.) 10. Gazdasági cselédi viszony isinérvei. Az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében ugyanis a szolgálatot vállaló személy — a törvényben megkívánt egyéb feltételek fennforgása esetén — csak akkor tekinthető gazdasági cselédnek, ha a vállalt szolgálatnak folytonossági jellege van, vagyis a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkáját és idejét a szolgálatadó részére veszi igénybe.