Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

20 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A B-i Mérnöki Kamara a Hatásköri Bíróság felhívásának eleget téve, 1940. évi május hó 31. napján F. 18/1939/4. szám alatt hozott határozatában a hatáskörét nem állapította meg. A B-i Mérnöki Kamara ennek a határozatának indokolásában röviden előrebocsátotta az eló'adott tényállást és röviden ismertette a fegyelmi eljárást kérő beadvány, valamint a nyilatkozat tartalmát. Majd jogi álláspontját azzal okolta meg, hogy a Hatásköri Bíróság 1936. Hb. 28/6. számú határozata az 1936 : III. t.-c. 4. §-ához fűzött miniszteri indokolás 10. bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a szakértő a. külön szakismeretet igénylő kérdések tekintetében kifejtett véleményező működésével bírói természetű működésnek segédkező részese, továbbá, hogy a szakértő, amikor adott esetben a bíróságtól nyert és vissza nem utasítható kirendelés alapján szakvéleményt ad, szakvéleményében foglalt nyilatkozat szempontjából hivatali alkalmaztatása körében hivatalos — közalkalmazotti — minőségben jár el. Ezért a szakértőnek ez a véleményező működése magángyakorlat folytatásának nem tekinthető. Igaz ugyan, hogy a Hatásköri Bíróság hivatkozott határozatában állandó bírósági szakértő kirendeléséről van szó, azonban az 1936 : III. t.-c. 4. §-ának 1. bekezdés 5. pontja szerint a bírósági fegyelmi felelősség kiterjed a nem rendszeresített állásban vagy állandó fizetés nélkül alkalmazott egyéb bírósági tagokra, ülnökökre és szakértőkre is. A törvény indokolása sem tesz különbséget állandó vagy nem állandó szakértő között akkor, amikor a szakértőt véleményező működésével a bírói természetű működés körébe vonja. De nem is volna értelme különbséget tenni állandó vagy nem állandó szakértő között, mert a lényeg az, hogy a nem állandó szakértő éppen olyan részese véleményező működésével a bírói ítélkezésnek, mint az állandó. Ha tehát az állandó szakértők a bírói állás és a bírói ítélkezéshez fűződő szempontok folytán a bírósági fegyelmi hatóságok kizárólagos fegyelmi felelőssége alá tartoznak, akkor a helyes álláspont az, hogy az egyszer vagy többször kirendelt szakértők éppen úgy a bírói fegyelmi hatóság alá tartoznak. Egyébként visszás helyzetet teremtene, ha ugyanabban az ügyben