Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 175 lévő sírboltját. Id. P. József a sírboltot felnyittatta és az ott. elhelyezett koporsókat a földbe ásatta. A sírboltban pedig saját hozzátartozói koporsóit helyeztette el. Ezért azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a kir. járásbíróság kötelezze a v-i római katolikus egyházközséget és id. P. József v-i lakost, hogy a Pr.-, illetőleg most már P.-sírboltot bocsássák békés birtokába és a sírboltot a foglalás előtti állapotba állítsák vissza. A sz-i kir. járásbíróság 1936. évi március hó 9. napján P. 3754/1935/6. szám alatt hozott ítéletével a pert az 1911 :1. t.-c 180. §-ának L pontja alá tartozó és hivatalból észlelt pergátló körülmény folytán megszüntette. A kir. járásbíróság ezt az ítéletét azzal indokolta, hogy a kereset arra irányult, hogy a v-i római katolikus egyházközség kezelésében lévő temetőben felállított korábban Pr.-> most P-sírboltot bocsássák H. Kálmán békés birtokába és azt a foglalás előtti állapotba állítsák vissza. Az 1876 : XIV. t.-e. 113—122. §-ai és az ezzel kapcsolatos rendeletek a temetkezést a temetők létesítésével és megszüntetésével, továbbá a sírok, vagy sírboltok felállításával és megszüntetésével kapcsolatos hatósági intézkedéseket közigazgatási hatáskörbe utalják és a törvény 157. §-a az ellenőrzést a törvényhatóság első tisztviselőjére bízza. A temető éppen különleges rendeltetésénél fogva rendeltetésének tartama alatt forgalmon kívül álló dolognak minősül. A temetőre tehát a magánjogi forgalom elvei vagy egyáltalán nem, vagy csak a közérdek korlátai között alkalmazhatók. A temetőknek e különleges rendeltetése miatt a temetőben sírhelynek előzetes megváltása és sírboltok felállítása magánjogi értelemben tulajdonjogot nem is létesít. Az a mindenkori jogosult részére csupán korlátolt használati jogot biztosít. Erre tekintettel, az előrebocsátott törvényes rendelkezések folytán, a temetkezéssel összefüggő használati jogosítványok nem magánjogi, hanem közjogi és pedig közelebbről közigazgatási jogi jogviszony keretébe tartoznak. Olyan külön törvényes rendelkezés pedig, amely a fennforgó vitás kérdés eldöntését bírói útra utalná,, nincs. Ekként — tárgyára tekintettel — nem tartozik bírói útra magának a jognak az elbírálása, tehát nem tartozhat oda a jog birtokának védelme sem. Következőleg a szóbanforgó-