Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 147 tanítókra vonatkozik. Egyébkent is a közigazgatási hatóság a 76.000/1907. V. K. M. számú rendelet 51. §-a szerint csak a díjlevéllel és javadalnii jegyzőkönyvvel megállapított illetmények iránti igények elbírálását vonhatja hatáskörébe. W. Mózes felhívás ellenére ilyen okiratokkal nem igazolta keresetének jogalapját, hanem azt tanúk kihallgatásával kívánta bizonyítani. A tanúvallomások a már említett javadalmi jegyzőkönyvet és díjlevelet nem pótolhatják. Ezért azt kellett megállapítani, hogy W. Mózes ilyenekkel nem is rendelkezik. Erre tekintettel pedig az eljárás nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. A n-i járás főszolgabírájának ez a véghatározata jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. A n-i járás főszolga bírája, jogerős lévén a fenti véghatározata, hatásköri összeütközés fölmerültét észlelte. Ezért beszerezte a rendes bíróságnak az ügyre vonatkozó iratait és azokat a saját irataival együtt a Hatásköri Hírósághoz fölterjesztette. 1T. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. 111. Ebben az ügyben — amelynek tárgya úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt előterjesztett kérelem alapjául szolgáló tényelőadás szerint a n-i izraelita autonóm orthodox hitközség szolgálati alkalmazásában állott talmud thora iskolai hitoktatónak a hitközség ellen felmondási időre támasztott követelése — a n-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a n-i járás főszolgablrája, mint közigazgatási hatóság jogerősen megtagadták a hatáskörüket. Ez okból az 1907 : LX1. t.-e. 7. §. 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközésként tett fölterjesztés ellenére a. Hatásköri Bíróság ebben az ügyben hatásköri összeütközés fölmerültét nem állapította meg és az 1907 : LXI. t.-e. 19. §-ának 1. bekezdése értelmében a rendelkező rész szerint döntött a következők alapján. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a hatásköri hovatartozás kérdésének eldöntésénél a kereset, illetőleg a panasz alapjául előadott tényállás az irányadó. Az előadott tényállás valóságának elbírálása pedig már az ügy érdemére tartozik. 10*