Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

10 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK hatáskörét ugyanarra az ügyre állapította meg, amely ügyre nézve a másik hatóság — és pedig a rendes bíróság nem jogerősen — érdemben határozott. A felhívott törvényhelyben felsorolt rendelkezésből — miként az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének többi pontjaiban foglalt rendelkezésekből — kétségtelen, hogy a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés előfeltétele nem a több különböző ügyben felmerült egyes kérdéseknek az azonossága, vagy hasonlósága, hanem magának az ügynek az azonossága, vagyis az ügyazonosság. Az ügyazonosság a feleknek, a vitás jognak és az eljárás tárgyának az azonosságát tételezi fel, amely feltételeknek együttesen kell fennforogniok. Ugyazonosság azonban a jelen esetben — miként ez ma- . gából a bejelentés adataiból is nyilvánvaló — nem forog fenn. Nem tekintve ugyanis az ügyazonosság egyéb elemeit, a két ügy tárgya különböző, vagyis nincs meg az eljárás tárgyának az azonossága és ekként az ügyazonosság. Nevezetesen a 1-i járás főszolgabírája előtt büntető ügy, a 1-i kir. járásbíróság előtt pedig polgári per folyt. Már ez a különbség is nyilvánvalóvá teszi, hogy a két ügy tárgya nem lehet azonos. A bűnvádi eljárás célja annak megállapítása, hogy megilleti-e az államot az a jog, hogy valamely bűncselekményre megszabott büntetést adott esetben alkalmazzon és végrehajtson. A polgári per célja pedig, hogy az egymással szembenálló felek között valamely magánjogi kötelezettség fennállása megállapíttassék és annak kényszerrel történő érvényesítése bírói ítélet alapján lehetővé tétessék.. Ekként a büntető per tárgya az állami büntetőhatalom igényének érvényesíthetése, a polgái per tárgya pedig valamely vitás magánjogi igény eldöntése. Közelebbről a szóbanforgó esetben a 1-i járás főszolgabírája előtt folyt eljárás tárgya az 1890 :1. t.-c. 125. §-ába ütköző kihágás fenn vagy fenn nem forgásának a megállapítása s ennek megfelelően a jogkövetkezmények kimondása. A 1-i kir. járásbíróság előtt folyt eljárás tárgya a tényleges birtokállapot védelme és az ehhez fűződő jogkövetkezmények.