Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 137 A kérelmet a főszolgabíró Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye alispánjának küldötte meg, aki a közigazgatási ható­ság iratait a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. A Hatás­köri Bíróság pedig, beszerezte a rendes bíróságnak az ügyre vonatkozó iratait, melyeket a kalocsai kir. törvényszél; — folyamatban lévén ott az ügy — részben hivatalos máso­latban terjesztett fel. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy S. Miháh a közigazgatási hatóság előtt iparossegédi munkájának ás felesége házkörüli munkájának díjazása fejében nem támasz­tott igényt. Ekként úgy a rendes bíróság, mint a közigazga­tási hatóság előtt csak a háztartási és házkörüli munkájának — melyet iparosi munkaköre mellett, iparosi tennivalóin felül, megállapított havidíjért végzett — megszolgált időre járó ellenértéke iránt támasztott igény volt egyaránt az el­járás tárgya. Következőleg a hatásköri összeütközés előfelté­telét alkotó ügyazonosságra tekintettel egyfelől a b-i kir. ítélőtábla, mint rendes bíróság, másfelől a d-i járás főszolga­bírája és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LX1. t.-c. 7. § 1. be­kezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri össze­ütközés esete csak az utóbbi követelés tekintetében merült fel. Ezt a részleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejé­ben követelt díjazás cselédbér-e és hogy ehhezképest a köve­telés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tar­tozik-e, nem az a döntő, hogy a fél követelését milyen jog­címen érvényesíti, hanem hogy a kereset (panasz) alapjául szolgáló tényállás szerint a szolgálat tényleg olyan szerző­déses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít cseléd és gazda közötti jogviszonynak. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében foglalt törvényes ren­delkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony — egyéb feltételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom