Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK bíróság, mint a közigazgatási hatóság ugyanannak az ügynek az érdemében döntött. II. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1., 2., 4. és 5. pontjai kimerítően (taxatíve) meghatározzák azokat a felté­teleket, amelyek fennforgása a rendes bíróság és a közigaz­gatási hatóság között a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tar­tozó hatásköri összeütközés esetét létesíti. Ezek szerint a Hatásköri Bíróság elé tartozó a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság közötti hatásköri össze­ütközés fennforgásának általában az az előfeltétele, hogy az eljárt bírói és közigazgatási hatóságok kölcsönösen ugyan­annak az ügynek az érdemében határozzanak, illetve hatás­körüket ugyanabban az ügyben kölcsönösen meg vagy meg ne állapítsák, amihez még az az eset járul, hogy amidőn az említett hatóságok egyike hatáskörét ugyanarra az ügyre állapította meg, amelyet a másik hatóság érdemben bírált el. A fentiekre tekintettel tehát a rendes bíróság és a köz­igazgatósági hatóság közötti hatásköri összeütközési eljárás alapjául a feleknek csupán olyan bejelentése, illetőleg az el­járt hatóságoknak csupán olyan felterjesztése szolgálhat, amely az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1., 2., 4. és 5. pontjaiban felsorolt valamelyik összeütközés esetén alapul. A beszerzett iratokban foglaltak azonban nem nyújtanak alapot arra, hogy a jelen ügyben a rendes bíróság és a köz­igazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdé­sének fent felsorolt pontjai, illetőleg 5. pontja — amely tör­vényhelyre hivatkozással a bejelentés történt — alá tartozó hatásköri összeütközés esete forogna fenn. A jövedéki büntető eljárásról szóló 31.000/1928.. I. M. számú rendelet 2. §-a értelmében, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a súlyos jövedéki kihágások a kir. törvényszék, mint jövedéki büntetőbíróság hatáskörébe, a kisebb jövedéki kihágások pedig a pénzügyi hatóság hatás­körébe tartoznak. Az idézett rendelet 6. §-a kimondja, hogy bírói eljárást egyedül közvád alapján lehet megindítani és folytatni. A vádat a pénzügyi hatóság (vádló) képviseli. A vádló a vádiratot a büntetőparancs kibocsátásáig, illetőleg a tárgyalás befejezéséig visszavonhatja és a visszavonást indokolni nem köteles.

Next

/
Oldalképek
Tartalom