Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

94 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK mében közvetlenül bírói hatáskörbe tartozóvá vált, mindezek­nélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1937. máj. 10. — 1937. Hb. 20.) Azonos határozatok: a XII. kötet 89. sorszáma és a XIII. kötet 96. sorszáma alatt. 44. Hentes és mészáros kocsisának szolgá­lati viszonya. H. B. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a hatás­kör alapjául szolgáló jogviszony jogi minősítése a saját belső anyagi alkotó elemeihez, nem pedig ahhoz az elnevezéshez igazodik, amelyet annak a felek adnak. Ezért egymagában az, hogy H. Antal kocsisnok szegődött el és a nevezettet néhai V. Károly kocsisnak fogadta fel, a hatáskör kérdésének elbírálása szempontjából döntő körül­ményként figyelembe vehető nem volt. H. Antal — meg nem cáfolt előadása szerint szolgálatának tartama alatt sem házi cselédi, sem mezőgazdasági cselédi munkát nem végzett, hanem munkaadójának — aki mészáros és hentesmester volt — a mészáros üzeme részére tevékeny­kedett. Ily tényállás mellett — arra való tekintettel, hogy a ha­táskör kérdésének elbírálásánál a panasz (kereset) alapjául előadott tényállás és a jogviszony valódi, tárgyi természete az irányadó — a Hatásköri Bíróság ebben az ügyben a kir. járásbíróság és a járás főszolgabírája között felmerült nem­leges hatsköri összeütközést, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának 1 bekezdésében foglalt törvényes rendel­kezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az említett törvé­nyekkel szabályozott cselédi szolgálati jogviszony, egyéb fel­tételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli^ vagy mezőgazdaság köriili személyes és folytonos teendők tel­jesítéséből áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom