Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁOl HATÁROZATOK 71 — illő, Vagyis a döntésre hivatott hatóság belátásától, mérlegelésétől függő ellenértékét követeli, azl adta elő, hogy szolgálatainak díjazása előre nem volt megállapítva és R. Jakabbal úgy egyezett meg, hogy tőle életében fizetési nem kap, hanem csak a nevezettnek halála után nyer a hagyatékból díjazási. Ezek szerint felperes a munkaadójával sem a szolgálati idő tartamára, sem valamely határozott időhöz mért bérre nézve nem állaporván meg, a jelen esetben a cselédszerződés törvényes kellékei már ezért is hiányoznak. Az a körülmény, hogy néhai R. Jakab felperes szolgálatainak a mégjutalmazását — a halála utáni díjazás útján — kilátásba helyezte — tekintve, hogy a szolgálati idővel határozott viszonyban nem álló jutalom, illetőleg ellenérték, nem bér —, nem pótolhatja a megállapodásnak, mint cselédszerződésnek eredeti kellékhiányát. Az iratokból kitűnő tényállás szerint továbbá felperes, aki a szolgálatba lépése idején önálló kenőasszonyi (masszírozónői) foglalkozást folytatott és akinek eleinte a szolgálati helyétől különböző helyen önálló lakása is volt, a R. Jakabnál vállalt szolgálatának ellátásán kívül másoknál is végzett kenőasszonyi munkát. Felperesnek az alperes jogelődjével szemben fennállott munkaviszonya tehát a házi cselédszerződés elengedhetetlen kellékeként megkívánt folytonosságot és kizárólagosságot is nélkülözte. A kifejtettekhez képest tehát özv. Zs. Jánosné, mint munkavállaló és néhai R. Jakab, mint munkaadó közötti jogviszony (házi) cselédszerződésen alapuló jogviszonynak nem tekinthető s a felperes által a néhai R. Jakab háztartásában végzett munkálataiért követelt s a megfelelőnek vélt havi bér arányában felszámított ellenérték nem (házi) cselédbér, hanem a közigazgatási hatóság és végső fokon a m. kir. Köz igazgatási Bíróság elé nem tartozó olyan magánjogi követelés, amelynek elbírálása az e tekintetben irányadó általános hatásköri jogszabály értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Mindezeknélfogva azt a hatásköri összeütközést* amely ebben az ügyben a p-i kir. ítélőtábla, mint rendes bíróság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott módon,