Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
60 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK motorok kezelésére képesítő bizonyítvány megszerzése nem üti meg azt a mértéket, amelyet a végzett gépész képesítése jelent. (1929. Hb. 52., 1934. Hb. 49.) A jelen ügyben az irányadó tényállás szerint R. István — akinek lokomobilok és robbanó motorok késelésére képesítő bizonyítványa van — gépész-kovácsként fogadtatott fel és kötelessége volt ebbe a munkakörbe vágó mindennemű munka elvégzése. Munkakörök halmazata esetén — amint ezt a Hatásköri Bíróság más ügyekben hozott határozataiban többször kimondotta — a szolgálat jogi minősítése szempontjából a dolog természete szerint az a munkakör az irányadó, amelyik nagyobb képesítést tételez fel. A jelen esetben tehát a hatáskör kérdését a nagyobb képesítést feltételező gépészi munkakör minősége és terjedelmo dönti el. Nincs adat az iratokban, hogy a kovácsmunkák mellett R. István kizárólag csak gépkezelői munkát — mint amilyen munkát végzőkre a Hatásköri Bíróságnak a nagykőrösi kir. járásbíróság által felhívott 1929. Hb. 52. számú határozata vonatkozik — végzett. Ellenkezőleg a bérlevélnek abból a kikötéséből, hogy gépész-kovácsnak fogadtatott fel és hogy ebbe a munkakörbe vágó mindennemű munkát tartozott elvégezni, továbbá a feleknek abból az egyező előadásából, hogy a nevezettnek „mindenféle gépészi" munkát is kellett végeznie, okszerűen következik, hogy R. István nem kizárólag mint kovács és gépkezelő dolgozott, hanem a nevezett ezenfelül a gépészi munkakört ténylegesen megvalósító munkákat — a gépek szakszerű karbantartását, szétszedését és szakszerű megjavítását — is tartozott elvégezni. Már pedig a fentiek alapján a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — megfelelő oklevél hiányában is — gépésznek kell tekinteni azt, aki gyakorlati képzettségénél fogva gépészi minősítést feltételező munkára nyert alkalmazást és ilyen munkakört tölt be, vagyis aki nemcsak a gépek szakszerű kezelését, hanem azoknak szakszerű karbantartását, szétszedését, összerakását és megjavítását is végzi. A kifejtettek értelmében tehát R. István, aki — habár gazdaságban — minősítéshez kötött gépészi munka végzésére