Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

332 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK kezdésében foglalt rendelkezésből pedig kétségtelen, hogy a Kbp.-ban, tehát annak 16. §-ában említett „helyi hatóság" alatt kizárólag katonai — nem pedig polgári — hatóságot kell érteni. A tényleges katonai szolgálatban álló egyén által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása tehát a ténylegességi viszony megszűntével — ha csak addig az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére, vagy megindítására intézkedést nem tett — a rendes bíróság hatáskörébe tartozóvá válik. Az iratokból megállapítható tényállás szerint pedig, H. István a m. kir. 7. honvéd gyalogezred állományába tartozott gyalogos csak 1935. évi december hó 21. napjáig teljesített tényleges katonai szolgálatot. Eddig az időpontig, vagyis a katonai büntetőbíráskodást megállapító tén yleges ségi viszony megszűntéig a Kbp. 16. §-ának első bekezdésében említett katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére, vagy megindítására intézkedést nem tett, de nem is tehetett, mert az illetékes parancsnok, illetőleg annak ügyésze a gyanúsított terhére rótt közönséges bűncselekményről csak 1936. évi március hó 9. napján, vagyis olyan időben szerzett tudomást, amikor a gyanúsított tényleges katonai szolgálatot már nem teljesített. Erre tekintettel — jóllehet a sértettek feljelentése szerint H. István a terhére rótt bűncselekményeket tényleges katonai szolgálatának tartama alatt követte el — a szóbanforgó közönséges bűncselekmény elbírálására, a fentebb előadott okokból nem a katonai bíróság, hanem a rendes bíróság hivatott. (1937. okt. 11. — 1937. Hb. 44.) V. ö. a XII. kötet 204. sorszáma és a XIII. kötet 209. sorszáma alatt közölt határozattal. 112. Katonaszökevény által elkövetett bűncselekmény tekintetében hatáskör. A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló és az 1930 : III. t.-c. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912 : XXXIII. t.-c. (Kbp.) 11. §-ának 1. pontja értelmében