Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 301 ban, mint a felfolyamodásában, más sérelmei mellett kifejezetten illetményigényt is érvényesített. A községi alkalmazott illetményigényének elbírálása pedig az 1896 ! XXV.1. t.-c. 27. §-ának 1. pontja értelmében a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Másfelől a m. kir. belügyminiszter a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak hatáskörét az illetmények kérdésében megállapító végzése ellenére a hatásköri kifogását az 1896 : XXVI. t.-c. 131. §-a alapján továbbra is fenntartotta azzal a megokolással, hogy a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapítását részben kizárja, hogy az illetményigény tekintetében nincs még az erre illetékes közigazgatási hatóság részéről határozat, részben pedig az .1929: XXX. t.-c. 91. §-ának 7. bekezdése, mert a panasszal megtámadott határozat fegyelmi ügyből kifolyólag keletkezett. Ekként ebben az ügyben T. András illetmény igénye jogossága és összegszerűsége kérdésében! a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a m. kir. belügyminiszter, mint közigazgatási hatóság között — figyelemmel az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának utolsó bekezdésére a most említett törvénycikk 7. § 1. bekezdésének 2. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a részleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Az 1896 : XXVI. t.-c. 27. §-ának 1. pontja kimondja, hogy a törvényhatósági bizottságnak ama határozata ellen, amelylyel a községi (kör-) jegyző és más községi, valamint a rendezett tanácsú városi alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése ügyében intézkedik, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottaknak, illetőleg hozzátartozóiknak jogos igényük van-e ellátásra vagy részeltetésre, vagy hogy az alapulvett címen mekkora öszszeg illeti meg őket, közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. Az idézett törvényes rendelkezésből nyilvánvaló, hogy a községi alkalmazottaknak illetménye, illetőleg hozzátartozóiknak ellátása és részeltetése tekintetében felmerülő vitás kérdések mind a jogalap, mind az összegszerűség szempont-