Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 287 Ennek megfelelően a D. sz. kir. város törvényhatósági bizottsága által 1934. március hó 23. napján 7/1934. bkgy. sz. alatt hozott és a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott szabály rendelőt 1. § 2. bekezdésének c) pontja is úgy rendelkezik, hogy kizáró ok az, ha. valaki a. várostól (a város intézetétől, közintézményétől, közművétől, üzemétől) bármilyen illetményt élvez. Az összeférhetetlenséget pedig az 1929 : XXX. t.-c. 8. §-a a következőkben határozta meg: vármegyében és törvényhatósági jogú városban egyaránt összeférhetetlen helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja: a) aki a főispánnál, a törvényhatóság hatóságainál vagy közegeinél, üzemeinél vagy vállalatainál, saját vagy más ügyében vagy erdekében olyan módon, okból vagy célból jár el, amely a köztisztességbe ütközik; b) aki a törvényhatóság érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő vagyoni természetű ügyben ügyvédként, megbízottként vagy képviselőként a törvényhatósággal szemben jár el. É. T. Károly összeférhetetlenségi beadványa a következőket tartalmazza: „H. Sándor D. sz. kir. város tulajdonát képező világítási vállalatnak évek óta fizetett alkalmazottja és minthogy fentnevezett illetményét annak a közületnek pénztárából kapja, amelynek ellenőrzése, mint törvényhatósági bizottsági tagnak hivatása lenne, függő helyzetéből kifolyólag tehát nem tehet eleget a választó polgárságtól reá ruházott megbízatásnak." Ez a tényelőadás a felhívott rendelkezésekre figyelemmel valójában nem összeférhetetlenség, hanem kizáró ok megállapítására alkalmasnak látszó ténykörülményeket foglal magában, mert az előadottak — valóság esetén — nem a törvényben megjelölt összeférhetetlenséget, hanem a szabályrendelet idézett pontjában megállapított kizáró okot valósítják meg. Ekként tehát É. T. Károly beadványát — annak címétől függetlenül — nem összeférhetetlenségi bejelentésnek, hanem kizáró okot tartalmazó beadványnak kell tekinteni.