Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

268 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK terhelő díjak, úgy a Hatásköri Bíróság, mint a rendes bíróság állandó gyakorlata szerint közjogi jellegű szolgáltatások, amelyek a vízvezetéket fenntartó községet a fogyasztókkal szemben közjogi, közelebbről közigazgatási jogi jogviszony alapján illetik meg. H. B. Ebben az ügyben, — amelynek a tárgya T. nagyközség vízvezetéki szabályrendelete alapján az egyes fogyasztókkal szemben esedékessé vált vízdíjaknak a község részére behajtása — a z.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróság és a t.-i m. kir. adóhivatal, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdése 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert ugyanarra az ügyre nézve, amelynek elbírálása az egyikük hatáskörébe tartozik, jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A községek (városok) által létesített vízvezetéki berendezések használatával kapcsolatos, az egyes fogyasztókat terhelő díjak, úgy a Hatásköri Bíróság, mint a rendes bíróság állandó gyakorlata szerint közjogi jellegű szolgáltatások, amelyek ia( vízvezetéket fenntartó községet a fogyasztókkal szemben közjogi, közelebbről közigazgatási jogi jogviszony alapján illetik meg. Általános hatásköri szabály, hogy közjogi (közigazgatási) jogviszonyból felmerülő vitás kérdések elbírálása csak abban az esetben tartozik rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket, vagy azok bizonyos csoportját, kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Olyan általános jogszabály, amely a községek (városok) által szedhető vízdíjak elbírálását a rendes bíróság hatáskörébe utalná, nincs. Ellenben a jelen esetben T. nagyközség vízvezetéki szabályrendeletének 60. §-a az 1933. évi június hó 26. napján történt, a megyei kisgyűlés által jóváhagyott és a m. kir. belügyminiszter által tudomásul vett módosítás után úgy rendelkezik, hogy „a vízdíjak polgári peres úton hajtatnak be".