Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 235 kezdése értelmében az eljárás folytatását felfüggesztette. A felmerült hatásköri összeütközés következtében pedig a kecskeméti kir. járásbíróságunk az 1907 : LXI. t.-c. 8. §-ában megjelölt határidőn belül, az eljárás folytatása helyett, az iratokat a Hatásköri Bírósághoz kellett volna felterjeszteni. A hatásköri összeütközést tehát a közigazgatási hatóság határozatával kapcsolatban a kecskeméti kir. járásbíróság ítélete létesítette. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A követelés — mint az a jog, amelynél fogva a jogosult a kötelezettől valamely szolgáltatást követelhet — az általános magánjogi szabályok értelmében szerződéssel, jelesül enged­ménnyel átruházható. Az engedmény jogi hatása pedig az, hogy annak folytán a jogosult személyében változás áll be olyképen, hogy az en­gedményes lép az engedményező helyébe. Az engedmény te­hát jogutódlást eredményez, vagyis a követelés az enged­ményezőre nézve idegenné válik, annak rendelkezése alól ki van véve és az engedményesre száll át. Az engedményből, mint magánjog} szerződésből folyóan az engedményest úgy az adóssal, mint más harmadik sze­méllyel szemben megillető jogok pedig nyilvánvalóan magán­jogi természetűek. Végrehajtás után lefoglalt vagyoni javaknak (ingóságok­nak, követeléseknek) zár alól feloldása iránti kérelem alapja az, s az igényperben az a kérdés döntendő el, hogy az igény­lőt a lefoglalt javakra vonatkozóan megilleti-e olyan jog, amely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak megaka­dályozására, hogy a lefoglalt vagyontárgyak a végrehajtató kielégítésére fordíttassanak. Egy már engedményezett követelésnek az engedményező­nél lefoglalása esetében az engedményes által érvényesített az az igény tehát, hogy az engedmény folytán őt megillető és más személy tartozása fejében lefoglalt követelés a zár alól feloldassék, kétségtelenül magánjogi természetű. Minthogy pedig az a körülmény, hogy valamely magán­jogi jogviszonyból származó követelést köztartozás miatt köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom