Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 133 Ennélfogva a kérdéses igény elbírálására a m. kir. Közigazgatási Bíróság sem hivatott. A kifejtettek alapján tehát a szóbanlévő igény elbírálása nem tartozik sem a rendes bíróság, sem a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, amiért is közöttük hatásköri összeütközés esete nem merülhetett fel. Mindezeknél fogva ebben az ügyben az 1907 : LXI. t.-c. 19. §-ának 1. bekezdése alapján a rendelkező rész szerint kellett kimondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1940. jún. 24. — 1939. Hb. 93.) 60. Dohánygyári munkás illetményigénye. H. B. Az illetményigény tekintetében a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a rendes bíróság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Úgy a m. kir. Közigazgatási Bíróság, mint a rendes bíróság által megállapított tényállás szerint — amely a Hatásköri Bíróság eljárásában is irányadó — Sz. Kálmán a m. kir. dohányjövedék munkáslétszámába tartozott és reá nézve is az úgynevezett munkásszabályok voltak érvényesek. A nevezett heti bért kapott és a munkásszabályok 8. §-a alapján a munkástörzskÖnyvben tartatott nyilván. Az iratok tartalma szerint Sz. Kálmán esküt, vagy fogadalmat nem tett és úgy a m. kir. Közigazgatási Bíróság, mint a kir. járásbíróság előtt kifejezetten illetménye megfizetése iránt támasztott igényt. A m. kir. dohánygyári munkások szolgálati jogviszonyait szabályozó, a 6272/1893. P. M. számú rendelettel jóváhagyott „szabályok a m. kir. dohánygyári munkások számára" nem tartalmaznak intézkedést a tekintetben, hogy az elbocsátott munkás illetményigényét mely hatóság előtt érvényesítheti. Erre tekintettel a jelen ügyben a hatáskör kérdése azon fordul meg, hogy Sz. Kálmán állami közszolgálati alkalmazottnak tekinthető-e vagy nem.