Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

126 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Ezután 1938. évi május hó 11. napján M. István és társai panasszal fordultak Karcag megyei város polgármesteréhez. Panaszukban előadták, hogy B. János cséplőgéptulajdonos 1937. évi június hó 29. napján első embere, ifj. C. Imre útján cséplőgépmunkásoknak fogadta meg őket. Később 1937. évi július hó 6. napján — meglepetésükre — felbontva a köztük létrejött szerződést, mindnyájukat elbocsátotta. Ennek folytán a nevezett kártérítéssel tartozik, mert máshol elhelyezkedni nem tudtak. Karukat fejenkint négy métermázsa 14 kilogramm búzában jelölték meg és előadták, hogy alakszerű írásbeli szerződést nem kötöttek. A nevezettek panaszát 1938. évi november hó 24. napján Karcag megyei város közigazgatási jegyzője, mint I. fokú munkásügyi hatóság 10.298. ki. 1938. számú véghatározatával érdemben elutasította. Ezt a véghatározatot M. István és társai fellebbezéssel támadták meg. A fellebbezés folytán Jász-Nagykún-Szolnok vármegye alispánja 1939. évi május hó 22. napján 11.412. ki. 1939. szám alatt hozott véghatározatával a megfellebbezett elsőfokú határozatot megváltoztatta, a közigazgatási hatóság hatáskörét nem állapította meg és a panaszosokat panaszkeresetükkel az 1899 : XLII. t.-c. 7. és 18. §-ai alapján az illetékes polgári bírósághoz utasította. Ezt a véghatározatot az alispán azzal okolta meg, hogy az érdekelt felek között létrejött szerződés nem az 1899 : XLIL t.-c. 7. §-ában előírt alakszerűségek betartásával köttetett meg. Nevezetesen írásbeli szerződést a felek nem kötöttek. A szóbeli szerződés megkötésénél pedig nem volt jelen a hivatkozott törvényszakasz első bekezdése szerint megkívánt két tanú. A szóbeli megállapodásnál ugyanis a M. István által tanuként szerepeltetett ifj. C. Imre, V. Antal, S. László és K. István nem mint tanuk, hanem az 1938. évi szeptember hó 10. napján készült tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt vallomásuk szerint, mint szerződő felek voltak jelen, mert közülük ifj. C. Imre, B. Jánosnak volt a megbízottja, képviselője, a többiek pedig mint szerződő munkások szerepeltek. Az alakszerűségek betartása nélkül létrejött munkásszerzodésből származó vitás ügyek elbírálása pedig a kii', bíróságok hatáskörébe tartozik.