Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 111 t.-c-nek a cséplőgépvállalkozó és a gazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló II. fejezetében foglalt rendelkezései az irányadók. A felhívott törvényhely a cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között létrejött szerződések megkötése tekintetében alakszerű feltételeket szab. Nevezetesen a törvény 7. §-a szerint az ilyen szerződést szóval vagy írásban két tanú előtt kell megkötni. A törvény 18. §-ának 2. bekezdése kimondja, hogy a cséplőgép vállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a törvényben meghatározott alakszerűségek mellőzésével létrejött szerződésből eredő összes vitás magánjogi kérdések elbírálására a kir. bíróságok, az alakszerűségek megtartásával kötött szerződésekből származó és hatósági intézkedést igénylő ügyek, nemkülönben — figyelemmel az 1933 : Y. t.-c. 12. §-ára — a 100 pengőt meg nem haladó kárkövetelések elbírálására pedig a közigazgatási hatóságok hivatottak. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel az 1899 : XLII. t.-c. II. fejezetének hatálya alá tartozó követelés elbírálásának hatásköri hovatartozása kérdését elsősorban az dön^i el, hogy a felek között létrejött szerződés a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelel-e. Ilyen alakszerű szerződés fennforgása esetében pedig, amennyiben kárkövetelésről van szó, a követelés összege egyénenkint meghaladja-e a 100 pengős értékhatárt vagy sem. Az iratok tartalmából kitűnőleg: J. vármegye alispánjának határozatában idevonatkozótag megállapított nem vitás tényállás szerint — amelyet a Hatásköri Bíróság a hatásköri kérdés eldöntésénél irányadónak vett — a fentnevezettek között az 1899 : XLII. t.-c. II. fejezetében előírt alakszerűségeknek megfelelő szerződés nem létesült. A cséplőgépvállalkozók és az általuk felfogadott gazdasági munkások szerződéskötésénél ugyanis a törvény 7. §-ának 1. bekezdésében megkívánt két tanú nem volt jelen. Ekként a felek megállapodása nélkülözi a törvényes alakszerűséget. Következőleg az alakszerűségek mellőzésével létrejött szerződésből eredő vitás kérdés elbírálására az 1899 : XLII. t.-c. 18. §-ának 2. bekezdése értelmében nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hivatott.