Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

98 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK lyában fenntartott 9.180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a és 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül és kizáró­lag a rendes bíróság hivatott. Itt meg kell említeni, hogy a 9180/1920. M. E. számú ren­delet 3. §-ának ötödik bekezdésében foglalt bírói hatáskör­korlátozó rendelkezés az előrebocsátottak értelmében csak azokra a cselédekre nyerhet alkalmazást, akiknek, mint kizá­rólag a háztartás, vagy a mezőgazdaság körül foglalkoztatot­taknak szolgálati jogviszonya az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ában vagy az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések ha­tálya alá esik. Minthogy pedig a felperes az alperes ipari üzemében volt alkalmazva s így a felperesnek az azonnali hatályú elbocsá­tása miatt a felmondási időre eső járandóságai iránt támasz­tott követelése kétségtelenül az ipari munkaadó és a vele magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati jogviszony­ban álló munkavállaló között a szerződésszerű teljesítés el­mulasztásából merített olyan igény, amely a 9180/1920. M. E. számú renedelet 1. §-a alá esik, minthogy továbbá a felperes keresetét a bíróságnál már előterjesztette és ezzel az ügy a 9180/1920. M. E. számú ren­delet 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül bírósági hatáskörbe tartozóvá vált, ennélfogva ebben az ügyben, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1937. máj. 10. — 1937. Hb. 21.) 46. S ü t ő m e s t e r n é 1 alkalmazott kifutó szol­gálati viszonya. H. B. Ebben az ügyben a g.-i kir. járásbíróság, mint ren­des bíróság és P. vármegye központi járásának főszolgabírája, mint közigazgatási hatóság között felmerült nemleges hatás­köri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság ha­táskörének a megállapításával szüntette meg a következő okokból. A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom