Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

86 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK tóságot kell érteni aszerint, hogy a kár összege a 100 P értékhatárt meghaladja-e vagy sem. (Mint a Fejben). A hatáskör kérdése tehát a jelen esetben azon fordul meg, hogy a felperes által felszámított 766 P kárösszegért az alperes munkások egyszerű (megosztott) avagy egyetemleges felelősséggel tartoznak-e. Az előbbi esetben ugyanis a kárösszeg kötelező megosztása foglal helyet, aminek folytán a hatáskör szempontjából az egyes felperesekre arányosan eső kárösszeg az irányadó. Az egyetemleges felelősség esetében ellenben a kármegosztás a felperesre nem kötelező; ilyenkor tehát a hatáskör szempontjából is a keresetben felszámított kár egész összege jön osztatlanul figyelembe. Minthogy az 1898 : II. t.-c. 7. §-a kifejezetten kimondja, hogy közös munkára ugyanazon szerződés által elszerződött munkások a törvény vagy szerződés alapján fizetendő kártérítésre és eljárási költségekre nézve, ha a szerződés más megállapodást nem tartalmaz, egyetemlegesen kötelezetteknek tekintetnek; továbbá, minthogy a jelen esetben a szerződés egyszerű vagy megosztott felelősségre vonatkozó rendelkezést nemcsak hogy nem tartalmaz, de sőt a szerződésnek 1. pontja, amely szerint a munkaadó a munkásokat az okozatt károkért egyöntetűen felelőssé teszi, egyenesen az egyetemleges felelősség kifejezett kikötésére látszik utalni; mindezekből azt kellett megállapítani, hogy a felek szándéka egyetemleges kártérítési felelősség létesítésére irányult. Az egyetemleges kártérítési felelősség elvéből pedig okszerűen következik, hogy a 766 pengő kereseti kárösszeg az alpereseket egyénenként teljes összegében terheli, annak ellenére, hogy a visszatartási jog gyakorlásával kapcsolatban a felperes egyszerűsítés céljából ezúttal tényleg csupán az egyes munkások béréből a saját kárának fedezetéül általa visszatartott összegek megtartására való feljogosíttatásat szorgalmazza. A felelősség egyetemlegessége itt is kitűnik abból, hogy amennyiben a bíróság kár fejében a kereseti összegnél kisebb összeget ítélne meg, úgy a felperesnek jogában állana az alperesek visszatartott bérét tetszése szerinti sorrendben és arányban fordítani követelésének kielégítésére.