Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

50 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK rendelkezése alá eső gazdasági cselédnek minősül. (Mint a Fejben.) Az alperes által állított az a tény, hogy a felperes a saját földjét is megmunkálta és két ízben téglát fuvarozott, a felperes gazdasági cseléd szolgálatának megállapítását még valóság esetén sem zárná ki. (1936. dec. 14. — 1936. Hb. 39.) 38. Nevelőszülőknél végzett gazdasági munka. A gazda és a cseléd közti viszony megállapítását a felek között fennállott nevelőszülői jogviszony természete önmagában kizárja, mert a felek szándéka nyilvánvalóan a családi környezetben való nevelés, tartás és gondozás, valamint a munkára oktatás célját, nem pedig azt a kizárólagos célt szolgálta, amelyet az 1907 : XLV. t.-c. tartott szem előtt, hogy t. i. a szolgálatot vállaló munkaereje megfelelő bér ellenében a munkaadónak szabad rendelkezésére bocsáttassék. H. B. A nem vitás tényállás szerint B. István fiatalkorút, aki a kecskeméti m. kir. állami gyermekmenhely kötelékében állott, a gyermekmenhely igazgatósága helyezte el V. Sándor kecskeméti, majd B. Rafael kerekegyházi lakos gazdálkodónál, mint nevelőszülőknél — amint ez a menhelyek szerint követett gyakorlat szerint szokásos — a háztartás és a mezőgazdaság körüli teendőkben való kiképzés és gondozás céljából, s a nevezett a nevelőszüleinél éveken át meg is maradt. B. Rafaeltől való eltávozás után B. István a nála eltöltött közel négy évi időtartamra az általa megfelelőnek vélt havi bér arányában indítja keresetét 480 P kártérítés iránt azon az alapon, hogy B. Rafael a gazdaságában éveken át minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztatta őt azzal az ígérettel, hogy béres gazdasági cselédjének fogja szerződtetni. Minthogy azonban (mint a Fejben). Ennélfogva a kereseti megállapodás nem cselédszerződés, a vitás követelés nem cselédbér, hanem a megígért