Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 191 szállításban részes gyógyszerészt egyébként magánjogi igénye tekintetében a rendes bírói út igénybevételétől elzárná. A rendes bírói út igénybevétele által a közérdek annál kevésbbé szenved sérelmet, mert az alperes város közönségé­nek polgári perúton is módjában áll a gyógyszerszámla egyes tételeinek esetleges törlését kifogással, továbbá a felmutatott számlák esetleges hiányosságát a 400/1932. N. M. M. sz. ren­deleten alapuló idöelőttiség címén érvényesíteni. (1933. febr. 13. — 1932. Hb. 81.) 124. Község által magánlakáson végzett fer­tőtlenítés díja alóli mentesítés. H. B. Ebben az ügyben, amelynek tárgya a község által magánlakáson végzett fertőtlenítésnek alispáni rendelet alap­ján a magánosra kirótt díja alól való mentesítés, a volt m. kir. népjóléti és munkaügyi — most már a m. kir. belügyminisz­ter — mint közigazgatási hatóság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés esete me­rült fel. Míg ugyanis egyfelől a volt m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter azt a fellebbezést, amelyet Sz. Gyula gy.-i la­kos Szabolcs vármegye alispánjának az ellen a határozata ellen intézett, amely őt a lakásán a község által végzett fer­tőtlenítés díjának és költségeinek megfizetésére kötelezte, pa­nasznak minősítve, a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz tette át, addig másfelől a m. kir. Közigazgatási Bíróság ugyan­ennek a jogorvoslatnak elintézése tekintetében a saját hatás­körét nem állapította meg. Így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a Közigazgatási Bíróság ugyanannak az ügy­nek az elbírálására nézve tagadta meg jogerősen a hatáskörét, amely ügy elbírálása egyiküknek kétségtelenül a hatásköré­hez tartozik. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szün­tette meg a következő okokból: A volt m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Sz. Gyula fellebbezését az 1896 : XXVI. t.-c. 47. §-ának 3. pontjára hivat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom