Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

184 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK II. Minthogy pedig az örökösök az elhunyt vagyonjogi személyiségének folytatói és így az örökhagyóval egy tekintet alá esnek, ennélfogva az örökhagyót terhelő unokatartásdíj megfizetése iránt az örökösök ellen indított ügyekre nézve ugyanezt a hatásköri szabályt kell alkalmazni. (1936. okt. 12. — 1936. Hb. 25.) A II. alatti elvre lásd a XII. kötet 17. sorszáma alatti határozatot is. 121. Házasság felbontása állami anyakönyvi feljegyzésének elrendelése kérdésében hatáskör. H .B. A jelen ügyben, amelynek tárgya jogerős bírói ítélettel felbontott házasság felbontásának állami anyakönyvi feljegyzése, egyfelől a pécsi kir. törvényszék, mint rendes bíróság, másfelől a m. kir. belügyminiszter, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Míg ugyanis az említett rendes bíróság 1927. évi április hó 25. napján P. III. 1383/1926/10. szám alatt kelt végzésével a házasság felbontásáról szóló és az 1927. évi április hó 1. napján jogerőre emelkedett záradékolt ítélet megküldését rendelte el a pécsi állami anyakönyvvezetőnek a házasság felbontásának anyakönyvi följegyzése végett, és eme rendelkezésével az anyakönyvvezetőt a följegyzés teljesítésére mintegy bírói parancsban felhívta, addig a m. kir. belügyminiszter 1931. évi november hó 21-én 96.558/1931. V. sz. alatt a pécsi állami anyakönyvvezetőt arra utasította, hogy a házasság felbontásának anyakönyvi föl jegyzését, mint hatálytalan ítéleten alapulót, tagadja meg. Így tehát mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság a házasság felbontása állami anyakönyvi föl jegyzésének elrendelése tárgyában, azaz a felek azonosságát is tekintve, ugyanabban az ügyben ellentétes értelemben határozott, illetőleg intézkedett. A rendes bíróságnak az anyakönyvi följegyzés teljesítésének elrendelése tárgyában hozott végzését a Hatásköri Bíróság jogerősnek nem tekinthette, mert a pécsi kir. törvényszék ezt a végzését az ottani kir. ügyészséggel az 1911 :1. t.-c. 644.