Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

164 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Hogy mely esetekben van kiskorú részére gondnok, illetőleg eseti gondnok kirendelésének helye, azt a gyámtörvény (1877 : XX. t.-c.) 29. §-a és 30. §-a, valamint az 1894 : XVI. t.-c. 128. §-ának harmadik bekezdése kimerítően (taxatíve) határozza meg. Ilyen eset egyebek között az, ha valamely kiskorúnak érdeke atyjának vagy gyámjának érdekével, vagy vele ugyanazon gyám alatt állónak érdekével összeütközik (1877 : XX. t.-c. 30. § a) pont.) Már pedig ezúttal a rendelkezésre álló adatok alapján ezeknek az eseteknek egyike sem állapítható meg. Ahhoz, hogy valaki gondnoknak (eseti gondnoknak) tekintessék, a törvényes előfeltételeken felül még a gyámhatóság részéről kifejezett kirendelés is szükséges és a vonatkozó rendelkezésben a kirendelés törvényes okára is utalni kell. A gyámhatóság végzése ezzel szemben a jelen esetben sem a gondnokrendelést, sem az ok megjelölését nem tartalmazza. A gyámhatóság végzése a felől rendelkezik, hogy a T. Részvénytársaság b.-i bej. cég ellen folyamatba tett csődeljárásra tekintettel az a körül érdekelt kiskorú igényének érvényesítésére az árvaszéki tiszti ügyésznek és a helyettesül megnevezett dr. F. Lajos ügyvédnek a Pp. 104. §-ában körülirt jogkörrel meghatalmazást ad. Már ebből is nyilvánvaló, hogy a gyámhatóság végzése az 1877 : XX. t.-c.-nek nem a fentidézett szakaszain, hanem annak 179. §-a 4. bekezdésén alapszik, amelynek értelmében a tiszti ügyész az árvaszék megbízása folytán, továbbá a gyámhatóság érdekeinek védelmére, valamint egyes esetekben az árvaszék felhatalmazása folytán a kiskorú érdekében a bíróságnál lépéseket tenni köteles. A gyámtörvény imént idézett szakasza nem gondnokságról, hanem jogi képviseletről intézkedik. A gondnokság több, mint a jogi képviselet, mert a gondnokság a bíróságon kívüli gondozási tevékenységet is feltételezi és ezenfelül a jogi képviselő nevezésére vonatkozó jogot is felöleli. Amennyiben a gyámhatóság a kiskorú érdekeinek képviseletével perben vagy perenkívül a tiszti ügyészt és a tiszti ügyész helyettesítésével a tiszti alügyészt bizza meg, úgy a 128.000/1902. B. M. számú rendelet 92. §-ának B) pontja és