Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

160 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 115. A gyámhatóság által a hagyatéki eljárás céljára kirendelt ügygondnok (gondnok) díjainak és költségeinek megállapítása. Az 1894 : XVI. t.-c. 55. §-ának 4. pontja esetében akár a gyámhatóság által az 1887 :XX. t.-c. 30. §-ának a) pontja és 31. §-ának harmadik bekezdése értelmében közvetlenül, akár a tárgyalás vezetője által a gyámhatóság utólagos jóváhagyása mellett kirendelt gondnok, illetőleg ügygondnok díjának és költségének megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. H. B. A szóbanforgó esetben dr. J. Miklós ügyvédet az illetékes gyámhatóság a hagyatéki eljárás során a hagyatéki eljárásban való képviselet céljára azon az alapon rendelte ki a kiskorú U. Szabolcs és U. Attila ügygondnokául (helyesen: gondnokául), hogy a nevezett kiskorú örökösök és a törvényes képviselőjük: U. Péter között érdekellentét merült fel. A kirendelt ügygondnok ezúttal a hagyatéki eljárás során felmerült díjainak és költségeinek megállapítását kéri. A Hatásköri Bíróság ezt a hatásköri összeütközést, amely ebben az ügyben egyfelől Budapest székesfőváros árvaszéke és Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának gyámügyi fellebbviteli küldöttsége, valamint a m. kir. belügyminiszter, mint közigazgatási hatóságok, másfelől a p.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdése 1. pontjának megfelelő módon, azaz nemleges értelemben merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a kérdés eldöntésénél figyelembe veendő 1894 : XVI. t.-c. 123. §-ában foglalt felsorolás a hatáskör szempontjából nem taxatív akkor, amikor egyes olyan esetekre utal, amelyekben a gqndnok, illetőleg ügygondnok díját és költségét a hagyatéki bíróság, vagyis a rendes bíróság hivatott megállapítani. Ebből folyik, hogy magában véve az a körülmény, hogy a törvény 123. §-ának második és harmadik bekezdése az