Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

156 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK hogy a szakértők díjazását általános érvényű rendelettel szabályozza. Ezzel szemben igaz, hogy a KKHÖ. 14. §-a és az ahhoz fűzött utasítás a szakértői díjakat az adómegállapításnál szükségessé vált könyvvizsgálatokkal kapcsolatban rendezi, míg a jövedéki vizsgálatra és a jövedéki büntető eljárásra elsősorban a 18.400/1928. P. Ü. M. és az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 45.400/1928. P. M. sz. rendelet az irányadó. Ámde ezek a most idézett rendeletek a szakértők által igényelhető díjaknak csupán az előlegezése és a (fél általi) megtérítése felől tartalmaznak kifejezett külön rendelkezést (1.101. §.), s különben — az összegszerűség szempontjából — csak a hatósági tanúkat megillető díjakat szabályozzák. Már pedig a szakértő, mint a hatóság segédszerve, a hatósági tanú fogalma alá rendszerint nem vonható. Egyébiránt a 18.400/1928. P. U. M. számú rendelet 83. §-ának 2. bekezdése arra az esetre, ha szemléhez szakértő szükséges, a szakértő alkalmazása és az eljárás tekintetében a Bp. 227—238. §-ainak megfelelő alkalmazását rendeli azzal az eltéréssel, hogy ott, ahol az idézett §-ok vizsgálóbírót említenek, ehelyett — a jövedéki vizsgálat során — vizsgálóbiztost kell érteni. A Bp. 227. §-ának végbekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a szakértők díját szabályrendelettel az igazságügyminiszter állapítja meg. A Hatásköri Bíróság, mint szükségtelent, mellőzte annak a kérdésnek elbírálását, hogy a jövedéki vizsgálat során alkalmazott szakértő díjának megállapítása tekintetében a kifejtettekhez képest a pénzügyminiszternek avagy az igazságügyminiszternek szabályrendelete irányadó-e. Mellőzte pedig azért, mert ez a kérdés már az anyagi jog alkalmazásának a körébe vág és az államhatalmi hatáskör kérdésén a jelen esetben egyáltalán nem változtat. Akár a KKHÖ. 14. §-a és az ahhoz fűzött utasítás, akár a 18.400/1928. P. Ü. M. sz. rendelet 83. és 101. §-ai szempontjából vizsgáljuk ugyanis a kérdést, egyaránt arra az eredményre jutunk, hogy a jövedéki vizsgálat céljára alkalmazott szakértő díjának az egyes esetben való megállapítására mind az idézett jogszabályok, mind pedig a fenthivatkozott általános hatás-