Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

104 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Ehhez képest a felek között csupán az általános magánjog szabályai alá eső olyan vállalkozási szerződés keletkezett, amelyből kifolyóan a szerződésileg vállalt szolgálatok ellenértéke iránt támasztott követelés a magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás ügyek hatásköri hovátartozás tekintetében irányadó általános szabály értelmében a rendes bíróság elbírálása alá tartozik. Ezért a felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszűntetni. (1935. febr. 11. — 1934. Hb. 48.). V. ö.: a XII. kötet 71. sorszám alatt közölt határozattal. 79. Gépkocsivezető, gépészkovács szolgálati viszonya. — Szokásosnál magasabb bér közömbös volta cselédi minőség szempontjából munkakörök halmazata esetén. I. A magánosok szolgálatában álló, autószerelésre nem jogosított gépkocsivezetőkre (soffőrökre) nézve, akiknek tevékenysége csupán gépkocsikezelésben áll, a Hatásköri Bíróság már számos határozatában megállapította, hogy ők gazdasági, illetőleg házi cselédek aszerint, amint magánosoknak gazdasága vagy háztartásában nyernek foglalkoztatást. Ha pedig mindkét cél szolgálatát teljesítik, úgy őket az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdése értelmében gazdasági cselédeknek kell tekinteni. II. A csupán gépkezelő soffőr nem vonható a gépészekkel egy tekintet alá, mint akiknek képesítése nagyobb. És nem tekinthető gépésznek az ú. n. gépészkovács sem, mint akinek képesítése a gépészi képesítésnél szintén kisebb. H. B. Az iratok alapján megállapítható tényállás szerint A. Imre K. Kálmán földbirtokos gazdaságában több éven át soffőri és gépészkovácsi, majd később ezeken felül gazdái tevékenységet végzett készpénzből és különböző természeti járandóságokból álló bérért. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint az uradalmakban bérfizetés mellett állandóan alkalmazott gazda, mint olyan alkalmazott, akinek munkaköre az 1876 : XIII.