Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

80 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK mében döntött, amelyre nézve a másik hatóság a hatáskörét jog­erősen megállapította. Ebből a törvényhelyből nyilvánvaló, hogy (mint a Fejben). (1928. okt. 8. — 1928. Hb. 15.) 2. Felekrendelkező joga hatásköri összeüt­közés elintézése tekintetében. Az 1907 : LXI. t-c. 7. §-ának 1. pontja alá eső negatív hatásköri összeütközés hivatalból kötelező elintézését a Hatás­köri Bíróság az idézett törvény 26. §-ának első bekezdése értel­mében a felek megegyező kérelmére mellőzheti, ellenben a pozitív érdemi összeütközésre vonatkozóan az eljárást, ha egy­szer az ügy az 1907 : LXI. t.-c. 8. vagy 25. §-ának megfelelő módon a Hatásköri Bíróság elé került, tekintet nélkül a felek rendelkezésére kell hivatalból lefolytatni, amint ezt az 1907 : LXI. t.-c. 26. §-ához fűzött miniszteri indokolás második bekezdésének harmadik mondata kifejezésre is juttatja. (1927. nov. 14. — 1927. Hb. 19.) 3. Hatáskör kérdése rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése szerint a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a rendes bíró­ság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szem­ben irányadó, ami más szavakkal kifejezve annyit jelent, hogy a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedése után az azzal eldöntött ügyben a hatáskör kérdése többé fel nem vethető, vagyis hatásköri összeütközés sem létesíthető. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a utolsóelőtti bekezdésében foglalt törvényes rendelkezés alkalmazhatóságát nem érinti az a körül­mény, hogy a rendes bíróság ebben az ügyben eddig csupán a követelés jogalapjának kérdését s ezt is csak részben döntötte el, ellenben az összegszerűség kérdésében érdemi határozatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom