Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 17 600 K működési pótlékban részesültek, inig a helyettes elnök a rangjának megfelelő napidíjat kapta. 600—1000 K tisztelet­díjban részesedtek a m. kir. Kúria kebelében alakított büntető­jogi bizottság előadói is. A hatásköri bíróság felállítása óta szervezett külön bíró­ságok tagjai közül külön díjazásban részesültek, például a 8.759/1920. M. E. számú rendelettel szervezett központi gazda­sági bíróság ítélőbírái és jegyzői, a mindenkori lakásrendeletek értelmében a budapesti kir. ítélőtáblán alakított lakásügyi ('< lebbviteli tanács tagjai, a házhelyrendezési ügyekben a ni. kii'. Kúriánál az 1920:XXXYI. t.-c. 43. §-a alapján alakult vegyestanács tagjai és jegyzője. Ma is külön díjazást kapnak az 1920:XXXVI. törvénycikkel szervezeti Országos Föld­birtokrendező 15író-ágnak a m. kir. Kúria és a m. kir. közigaz­gatási bíróság részéről megválasztott tagjai, az 1895:XXXVII. t.-c. 2C). §-a alapján szervezett szabadalmi tanácsból az 1920: XXXV. t.-c. (i. §-a értelmében bírósággá átszervezeti szaba­dalmi felsőbíróságnak kúriai bíró ülnökei, a 919/1917. M. E. számú rendelel i'ö. §-a alapján alakult pénzintézeti döntő bizottságnak a ni. kir. Kúria, ítélőbírái sorából kinevezett elnöke, az 1926:XVI. t.-c. 8. §-a alapján a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelésére irányadó arányszám megváltozta­tása iránti kérelmek elintézésére szervezett külön bíróság tagjai és jegyzője, a vegyes döntő bíróságok mellett működő kormánymegbízottak hivatalához kirendelt kii-. ítélőbírák, stb. Nincs tehát semmi elfogadható indoka annak, hogy éppen a hatásköri bíróság ítélőbírái, akik kivételes jelentőségű és kivételes mimkateherrel járó jogterületen tevékenykednek, ne iészesülhessenek tevékenységüknek megfelelő külön díjazásban. A díjazás mértéke tekintetében a különbségtétel a hatás­köri bíróság elnöke és a többi ítélőbírái közt indokoltnak mutatkozik nemcsak az elnöknek kimagasló közjogi állására tekintettel, de azért is, mert az elnök többször és tevékenyeb ben vesz részt az ügyek intézéséhen, mint az ítélőbírák. Ezl a körülményi is figyelembe véve. a javaslat az elnök díjazásának mértéke tekintetében az évi löoi) pengőt, az ítélőbírák díjazásá­nak mértéke tekintetében pedig az évi 1000 pengői tartja meg­felelőnek. Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom