Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

162 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK sem nem lakott, sem nem étkezett és így munkaerejét már ez okból sem bocsáthatta állandóan és kizáróan a panaszlottak rendelkezésére. Minthogy ekként a panaszos és a panaszlottak közti viszonyban a szolgálat folytonossága és kizárólagossága, amely pedig a házi cselédszerződésnek a kifejtettek értelmében lényeges kelléke, teljesen hiányzik, a panaszos házi cselédnek s az általa a szolgálat ellenértéke fejében támasztott igény cselédbér követelésnek nem minősíthető s így az 1876 : XIII. t.-c. 115. §-a szerint nem is tartozik a közigazgatási hatóságnak hatáskörébe. Következőleg annak, mint az általános magánjog körébe eső követelésnek elbírálására a Pp. 1. §-ának 2. e) pontja alapján, a kir. járásbíróság, vagyis a rendesbíróság hívatott. Megelőző községi bírósági eljárásnak helye nincs, mert a per tárgyának értéke 1,580.000 K. azaz 126 P 40 f, már pedig a Pp. 758. §-a és a 62.600/1926. I. M. számú rendelet 1. §-a szerint a pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingódolog iránti perek csak 100 P értékhatárig bezáróan tartoznak a községi bíróság hatáskörébe. (1927. okt. 10. — 1927. Hb. 33.). Azonos: 1928. Hb. 25. 71. Gépkocsivezető bérkövetelése. Magánszemély gépkocsivezetője, aki kizárólag a gazda és háznépének fuvarozását látja el, mint a háztartás körül foglalkoztatott olyan személy, aki egy hónapnál nem rövidebb időre személyes és folytonos szolgálatok teljesítésére bérért kötelezi magát, hasonlóan a parádéskocsishoz, az 1876:XIII. t.-c. hatálya alá tartozó házi, azaz belső cseléd. Ezen a jogi minősítésen nem változtat az a körülmény, hogy a gépkocsivezető szolgálata bizonyos szakképzettséget feltételez. H. B. A nem vitás tényállás szerint B. F. W. O. gy-i lakos földbirtokosnak a szolgálatában állott éveken át, mint személygépkocsivezető és ő ezúttal a szolgálati szerződés érteiméhen járó természeti bérjárandóságait követeli a volt szolgálatadójától.