Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

132 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Mindezek alapján a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között felmerült ezt a hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (.1924. nov. 10. — 1924. február 53.) 48. Kertész szolgálati viszonya. I. Abban a tekintetben, hogy a kertművelést végző alkalmazott gazdasági cseléd vagy gazdatiszt-e, nem a felek által használt elnevezés a döntő, hanem egyfelől a képzettség foka, másfelől pedig a vállalt munkakör. II. Gazdatisztnek minősül a kertész (főkertész) akkor, ha másnak olyan nagyobb terjedelmű kertgazdaságában, amelynek szakszerű kezelése és vezetése a gazdatiszti végzettséggel egyenlő tudományos készültséget s általában magasabb műveltséget tételez fel; a kertgazdasági igazgatás, kezelés vagy ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak ellátására fizetésért szerződik. (1900:XXVII. t.-c. 1. §.) Viszont gazdasági cseléd a kertész akkor, ha másnak kisebb terjedelmű kertgazdaságában a gazdatiszti végzettséggel felérő tudományos előkészültséget s általában magasabb műveltséget fel nem tételező, mert gyakorlat által is elsajátítható személyes és folytonos szolgálatok végzésére legalább is egy havi időtartamra bérért szerződik. (1907 :XLV. t.-c. 1. §.) III. A gazdatiszti minősítés alá eső kertész szolgálatának díjazására irányidó követelés, a bírói hatáskörre vonatkozó általános szabály értelmében, rendes bírói útra, a gazdasági cselédnek minősülő kertész bérkövetelése és 1,000.000 koronát (a 62.998/1926. I. M. számú rendelet 1. §-a szerint 80 pengőt)* meg nem haladó kárkövetelése pedig az 1907 : XLV. t.-c. 62. és 63. §-ai értelmében közigazgatási útra tartozik. //. B. A munkaügyi bíráskodást szabályozó 9180/1920. M. E. számú rendelet — 1. és 2. §-áiból kitetszően — azokat a pereket vonja az úgynevezett munkaügyi bíráskodás alá és utalja a kii1, járásbíróságnak, mint munkaügyi bíróságnak a * 15):Í:S : V. t.-c. 12. i: ]00 P-t