Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 121 39. Részesjuhász szolgálati igénye konvencióra. I. A részesjuhász szolgálata nemcsak a személyességet és folytonosságot, amely minden cselédszerződésnek elengedhetetlen előfeltétele, de a gazdával szemben azt a szoros alárendeltséget is nélkülözi, amely nélkül cselédszolgálat nincsen. Végül nélkülözi a tőke és a munka viszonyában a munkaelem kizárólagosságát is, mert a részesjuliász nenicsupán a munkájával, hanem vagyonnal is járul a másik szerződő féllel közösen célzott és az utóbbi részéről tőkével csak részben támogatott eredmény létrehozatalához. Ehhez járul, hogy az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának második bekezdése kifejezetten is kimondja, hogy nem tekinthetők gazdasági cselédeknek egyebek között azok, akik gazdasági teendőkre bizonyos részért szerződnek. II. Ha a részesjuhász konvenciót is kapott és adott esetl>cn éppen kizárólag azt igényli, ez a jogviszony természetén nem változtat. //. B. Az iratok alapján megállapítható tényállás szerint a. felperes, vállalkozó részes juhászként szerződött a haszonbérlő alperessel hatszáz föböl álló juhnyáj gondozására és kezelésére egynegyedrész fejében és ezen felül különböző természeti járandóságokból álló konvencióért. A felperes ezúttal a konvencióiból hát ralékos természetjárandságok készpénzegyenértékét követeli az alperesen. Minthogy ábban az esetben, ha a felperest gazdasági cselédnek kellene tekinteni, az általa érvényesített követelés nem kártérítésnek,- hanem helyesen a szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelésnek minősülne, a hatáskör szempontjából a jelen esetben azt a kérdést kell elbírálni, hogy a felek közti jogviszony az L9Ö7 : XLV. t.-c. hatálya alá tartozó gazdasági cselédszolgálatnak, avagy egyéb — az általános magánjog hálálva alá eső — szerződésnek minősül-e? A gazdasági cselédi minőség az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében, amely ebben a részben az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezésnek lépett helyébe, egyéb feltételek között egyrészt a szolgálat személyességét és folytonosságát,