Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

104 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 25. Bér összegében való megállapodás jelentősége cselédszerződésnél. A gazdasági cselédszerződés létrejöttének érvényi kelléke ugyan az, hogy a felek a bérfizetés kötelezettségében általában megállapodjanak, ellenben nem előfeltétele az, hogy közöttük a bér összege tekintetében is határozott (fix) kikötés jöjjön létre. (1925. dec. 14. — 1925. Hb. 36.) 26. Természetbeni szolgáltatás (lakás, élelmezés, ruházat) és kiházásítás ellenében végzett szolgálat. I. A cselédszerződésnek nem törvényes kelléke ugyan, hogy a bér összegét a felek előre megállapítsák, de törvényes kelléke az, hogy a felek előre megállapodjanak abban, hogy a cselédszolgálatra szerződő egyént általában, bár összegszerííen meg nem határozott, mégis bizonyos szolgálati időhöz mért ellenérték illeti meg. II. A szolgálati idővel határozott viszonyban nem álló és a cselédszerződéseknél csupán járulékos vagy mellékszolgáltatás természetével bíró akár ellenszolgáltatás, akár jutalom önmagában nem bér, hanem az állítólag megígért jutalomban nem részesített munkáért igényelt kártalanítás, mint a törvény által a közigazgatási hatóság elé nem utalt magánjogi természetű követelésnek elbírálása az e tekintetben irányadó általános hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. //. B. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjázás cselédbér-e, s hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hátáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a fé] a szolgálatot miképen minősíti, hanem az, hogy a SZölgálat, amelynek ellenértékéi a Fél követeli, jogilag olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e tfagy sem, aminő viszony! a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak.