Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

78 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 2. Ha vetésen és földbirtokon át jogtalanul gyakorolt csapás és úthasználat miatt tett feljelentésben a sértett a vádlott által okozott kárát 60 K-nál nagyobbra teszi, az 1894: XII. tc. 97. §-ához képest az e tc. 94. §-ánák h) pontja alá vont cselekmény a büntető törvények alapján bírálandó el, jelesül abban az irányban, hogy az nem állapítja-e meg a Btk. 421. §-ában meghatározott vétség tényálladékát, amely vétség pedig az 1897: XXXIV. tc. 18. §-ának 1. pontja értelmében a járásbíróság, vagyis rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1920. március 22. 1919. Hb. 17. sz. a. III. A nyilatkozat, az ügyállás téves beállításából indul ki, amihez képest e téves kiindulásra épülő következtetése is elesik. A felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, mert a sértett a vádlott által okozott kárát 60 K-nál nagyobbra teszi, az 1894: XII. tc. 97. §-ához képest tehát az e tc. 94. §-ának/z) pontja alá vont cselekmény a büntető törvények alapján bírálandó el, jelesül abban az irányban, hogy az nem állapítja-e meg a Btk. 421. §-ában meghatározott vétség tényálladékát, amely vétség pedig az 1897 : XXXIV. tc. 18. §-ának I. 1. pontja értelmében a járásbíróság, vagyis rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 4—5. Az 1879. évi XXXI. tc. 73. §-a értelmében a cselekmény vétség, illetve bűntett, ha a lopott dolog értéke 60 K-t meghalad. Ugyanazon egyén által elkövetett több külön erdei lopás esetében a Btk. 335. §-a irányadó, vagyis a lopott dolgok értéke egybefoglalandó és így állapítandó meg, kihágás, vétség vagy bűntett-e az elkövetett cselekmény és hogy elbírálása közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e vagy rendes bíróságéba. Amikor a terhelt által lopott fa összértéke az iratok szerint 180 K, az ügy elbírálása nem tartozik közigazgatási hatóság körébe, hanem a rendes bíróság hatáskörébe 1920. március 22. 1919. Hb. 22. sz. a.