Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 73 magában foglalni, amely kihágás az idézett §-ok utolsó bekezdése szerint csupán magánindítványra üldözhető. Sz. J. sértett azonban magánindítványt nem tett. Igaz ugyan, hogy a rendőri büntető eljárás szabályozása tárgyában kiadott 65,000/1909. B. M. számú rendelet 52. §-a értelmében a magánindítványra jogosult által tett feljelentést magánindítványnak > kell tekinteni. Ámde az adott esetben a szó helyes értelmében vett feljelentés sincs. A mezőőr „feljelentésének" írott szövegéből kitetszőleg ugyanis a mezőőr előadása szerint Sz. J. R. A.-né ellen csupán a kártérítés meg nem fizetése miatt tett panaszt, ellenben megbüntetését nem kérte, pedig a magánindítványnak az említett rendelet 48. §-a szerint is ez a lényege. Arra nincs adat, hogy a főkapitány az ügyben eljárt, mert a főkapitány a feljelentést nyomban áttette a községi bírósághoz, amely a kártérítés kérdésében ítélt: onnan pedig a járásbíróság elé vitetvén az ügy, amely hatáskör hiányából mint mezőrendőri kihágást elutasítván magától s a polgármester sem fogadván el, ezzel hatásköri összeütközés merült fel a járásbíróság és a polgármester közt. Minthogy pedig az 1894. évi XII. tc. 108. §-ából kitetszőleg a mezőrendőri kihágás által okozott kárnak vagy kárdíjnak megítélése csak akkor tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha az egyidejűleg a kihágás felett is határoz, amihez képest akkor, ha a kihágás miatt büntető eljárás folyamatba nem tétetett vagy a károsult a büntető eljárás során magánjogi igényét nem érvényesítette, ennek az igénynek érvényesítése polgári perútra tartozik, az adott esetben, midőn a kifejtettek szerint magánindítvány elő nem terjesztetett és így büntető eljárás megindítható nem volt, a magánindítványra üldözhető mezőrendőri kihágás által okozott kár megtérítése iránti eljárás a községi bíróság már érdemben határozván, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 26. Felmerült a hatásköri összeütközés, ha a gyámhatóság a gyermektartás tárgyában folyó eljárást házassági per indítása következtében megszüntette, a rendes bíróság pedig végzésének indokolása szerint arra az álláspontra helyezkedett, hogy csupán a kereset megindítása után előterjesztett kérelem s csak a házassági per folyamatban léte idejére — tehát nem a per megindítását megelőző időre