Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 63 9. Ha a bejelentett hatásköri összeütközés később megszűnt, a hatásköri bíróság az összeütközés elintézését mellőzi. 1919. január 20. 1918. Hb. 95. sz. a. II. Minthogy a szolnoki lakáshivatal illetőleg polgármester és járásbíróság között felmerültként bejelentett hatásköri összeütközés később megszűnt azáltal, hogy a fél által újra folyamatba tett eljárás során úgy a lakáshivatal mint a lakbérleti bizottság az ügy érdemébe bocsátkozott: az 1907. évi LXI. tc. 26. §-a alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. 10. Másnak területén jogosulatlan legeltetés miatt rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az okozott kár címén követelt összeg hatvan koronát meghalad. 1919. február 3. 1918. Hb. 105. sz. a. II. E tényállás szerint nyilvánvaló, hogy a panasz tárgya másnak területén való jogosulatlan legeltetés, tehát olyan cselekmény, mely az 1894. évi XII. tc. 94. §-ának f) pontja alá esik. Minthogy azonban az okozott kár címén követelt összeg 210 K., a cselekmény az idézett törvény 97. §-a szerint már a büntető törvények alapján bírálandó el abból a szempontból, hogy az 1878. évi V. tc. 421. §-ában méghatározott vétség alkotó elemeit kimeríti-e? Minthogy pedig a cselekmények ily alapon való elbírálása az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §-ának I. 1. pontja értelmében a rendes bíróság hatásköréhez tartozik, a felmerült hatásköri összeütközést a rendelkezés szerint kellett megszüntetni. 11. Másnak területén jogosulatlan legeltetés miatt rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a kár hatvan koronát meghalad és a károsult fél kártérítési igényét nem szállítja le hatvan koronára. Annak eldöntése, hogy a jelen esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, amelyek a büntető törvénykönyvben