Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 61 köztük való jogviszonyt — habár P. I-nak az 1900. évi XXVII. tc. 24. §-ában megjelölt gazdatiszti képesítése nincs is — nem az 1907. évi XLV. tc. szabályozza, és így a. köztük létesült szerződésből felmerült magánjogi vitás kérdések eldöntése nem az 1907. évi XLV. tc. 62. §-a alapján eljáró közigazgatási hatóságok, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 7. A kegyuraság, habár az rendszerint a földbirtokkal jár, lényegileg közjogi intézmény, a kegyúri jogokkal szorosan összefüggő, a jogviszony teljességéhez tartozó kötelezettségek is közjogi természetűek, miből folyólag ennek a jogviszonynak keletkezését, fennállását és tartalmát, ha erre nézve jogvita merül fel, közigazgatási hatáskörben kell megállapítani. Közigazgatási hatáskörbe tartozik annak az eldöntése, hogy fennáll-e a kegyuraság, a canonica visitatioból megállapítható-e a tanitói lakás fentartására nézve az ingatlannal együtt a jogutódokra is átszálló kegyúri kötelezettség és hogy ez a kegyúri teher az idők folyamán nem szünt-e meg; csupán a magánjogi ügylettel létesített dologi teher körüli vitás kérdések tartoznak a rendes bíróságok hatáskörébe. 1919. január 20. 1918. Hb. 86. sz. a. II. Kiindulva abból, hogy felperes a keresetbe vett jogot dologi kegyúri jogviszony folyományaként érvényesíti, ebben az ügyben azaz eldöntendő kérdés, létezik-e a keresetben megjelölt ingatlannal egybekötött kegyuraság s különösen, hogy a balatoncsicsói plébánián az 1846. évi május hó 23. napján felvett canonica visitatioból megállapítható-e az óbudavári tanítói lakás fentartására nézve az ingatlannal együtt a jogutódokra is átszálló kegyúri kötelezettség és hogy ez a kegyúri teher az idők folyamán nem szünt-e meg. Már pedig a kegyuraság, habár az rendszerint a földbirtokkal jár, lényegileg közjogi intézmény, amiért is a magánkegyuraság fennállását már régi törvényeink (1553. évi IX. tc, 1569. évi XXXVI. tc.) értelmében a király, mint legfőbb kegyúr előtt kellett bizonyítani és a kegyúri jog körül felmerült vitás kérdéseket a