Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 23 II. Az iratokból kitűnő tényállás szerint terhelt a vári járás főszolgabírója által kiállított és a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére jogosító igazolójegy 1917. évi február hó 28. napjáig terjedő érvényességi idejét önkényesen kijavította, hogy azzal az érvényességi tartam lejárta után való utazásra a jogosultságát igazolhassa; terhelt azután 1917. évi március hó 5-én Suhahorából Nowy-Targba utazva a meghamisított igazolójegyet a külső hadműveleti terület határvonalának átlépésekor az utazásra való jogosultságának bizonyítására kívánta felhasználni. A m. kir. belügyminiszternek 1915. évi 32,000 eln. számú rendelete (a hadműveleti területen a polgári személyforgalom korlátozásáról és az igazolási kötelezettség szabályozásáról), továbbá 1917. évi 3,000. eln. számú körrendelete (a hadműveleti és megszállott területekre vonatkozó utazási szabályokról) a hadviselés érdekéből folyólag a hadműveleti területen az utazók részéről való igazolást kötelezővé teszik és elrendelik különösen azt, hogy a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépése csak a rendeletben megnevezett hatóságok által kiállítandó igazoló okiratok alapján történhetik. Nyilvánvaló, hogy az idézett belügyminiszteri rendeletek a hadi érdekek megóvása céljából tették kötelezővé az igazolási kényszert — vádlott tehát a közokiratot képező igazolójegy meghamisítása és jogosulatlanul való felhasználása által a miniszteri rendeletben kifejezésre jutó ezt a hadi érdeket sértette meg és így az 1878. évi s V. tc. 391. §-ában megkívánt jogsérelem lehetősége nincs kizárva. Ez esetben azonban a vádlott cselekménye a közokirathamisítás bűntettének tényálladékát merítené ki; amire való tekintettel az 1897. évi XXXIV. tc. 17. §-ának 1. pontja alapján, de az 1907. évi LXI. tc. 19. §-ának 2. bekezdése szerint az eljárni hivatott bírói hatóságok közelebbi meghatározása nélkül a rendes bíróság hatásköre volt megállapítandó annál inkább, mert a rendes bíróság az ügyet szélesebb hatáskörénél fogva esetleg mint kihágást is jogosult elbírálni. 25. Nincsen olyan jogszabály, amely szerint a rendes bíróságok a saját büntető hatáskörükre nézve egyszer szabályosan meghozott határozatuktól az ügyállás változatlansága mellett még a jogerőre emelkedés előtt is az eljáró bíró jogi felfogásában beállott változás folytán eltérhetnének;