Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

322 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 1920: XXXVI. tc. 97. §-a első bekezdésének 1. pontjába ütköző kihágásnak minősül. A törvényben megállapított kihágások az 1897: XXXIV. tc. 18. §-ának IV. pontja és 19. §-ának 3. pontja értelmében általában a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak, hacsak a törvény azokat kifejezetten a közigazgatási hatóságok hatáskörébe nem utalja, már pedig sem az 1920: XXXVI. törvénycikk, sem más újabb törvényes jogszabály nem tartalmaz oly rendelkezést, amely az 1920: XXXVI. tc. 97. §-a első bekezdésének 1. pontjába ütköző kihágást, amelyre a feljelentés irányul, a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalná, sőt a 60,000/1921. F. M. számú rendelet 227. §-a (az 1897: XXXIV. tc. fentemlített 18. és 19. §-aira utalással) kifejezetten is kimondja, hogy az 1920: XXXVI. tc. 97. §-ában említett kihágások a járásbíróságoknak vagyis a rendes bíróságnak hatáskörébe tartoznak. 66. Tűzifának a maximális árnál drágábban eladása miatt az eljárás a rendes bíróságnak (uzsorabíróságnak) a hatáskörébe tartozik. A Btk. 2. §-a eljárási törvényre és rendeletre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a későbbi eljárási szabályok hatálya kiterjed az előbb elkövetett bűncselekményekre is. 1923. december 17. Hb. 61. sz. a. III. A tényállás szerint a panaszlott a terhére rótt cselekményt 1920. évi május hó 20. napjától az 1920. évi július, hó 17. napjáig terjedő időben több alkalommal, folytatólag, mégpedig az utolsó cselekményt 1920. évi július hó 17. napján követte el. Vizsgálat tárgyává kell tehát tenni, hogy az elkövetés idejében az idevágó anyagi jogszabályok szerint a panaszolt cselekmény, mint bűncselekmény milyen hatáskörbe tartozik. A cselekmény elkövetése előtt érvényes jogforrásul vétetett az 1916: IX. törvénycikket kiegészítő 1919: XII. számú úgynevezett néptörvény, amely az 1. és 17. §-a szerint a szóban levő cselekményt kihágásnak minősítette és azt a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság, hatáskörébe utalta. Ez a néptörvény azonban, mint jogforrás figyelembe nem jöhet, mert az 1920:1. tc. 9. §-a azt nemcsak hatályon kívül helyezte, hanem az Országos Törvénytárból töröltette is. Maga az 1916: IX. törvénycikk az adott esetben nem jogforrás,