Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

312 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 5. napján 241/1923. L. szám és a pestvidéki kerületi lakásügyi miniszteri biztos 1923. évi május hó 26. napján 494/1923. L. m. b. szám alatt kelt határozatával ugyanezt a helyiséget dr. F. L. ügyvédtől a lakásszükség enyhítésére hatóságilag igénybevette: mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság ugyanazon pertárgy és vitás jogviszony tekintetében, vagyis ugyanannak az ügynek az érdemében határozott. Nem változtat az ügyazonosságon az a körülmény, hogy a kalocsai kir. járásbíróság mellett alakított lakbérleti bizottság, majd a m. kir. államrendőrség kalocsai kapitánysága előtt más-más igénylő volt dr. F. L. ellenfele. Nem változtat pedig azért, mert míg egyfelől a hatósági igénybevétel — az igénybevett lakás bérlőjének kijelölésére is kiterjedően — közjogi, közelebbről: közigazgatási jogi jogviszonyt hoz létre, amelyben az igénybevételt szenvedő elsősorban nem az igénylővel, hanem az imperiumot gyakorló állammal áll szemben, másfelől a mentesítést kimondó, vagyis minden újabb igénybevételi eljárást kizáró határozat pedig nem csupán egyéni vonatkozásban az igénylővel szemben, hanem általánosságban, mindenkivel szemben hatályos. Hatásköri összeütközési bejelentésnek mégsem volt helye és a bejelentést, mint a törvény által kizártat, hivatalból vissza kellett utasítani, mert a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után eljárásnak — az 1907: LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében — nincs helye és a rendes bíróság (lakbérleti bizottság) jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal (a m. kir. államrendőrség kalocsai kapitányságával és a pestvidéki kerületi lakásügyi miniszteri biztossal) szemben irányadó. A Hatásköri Bíróság tehát mellőzte annak a kérdésnek vizsgálatát, hogy a kalocsai kir. járásbíróság mellett az 1,552/1920. M. E. számú rendelet értelmében alakított lakbérleti bizottság hatásköre az igénybevételi kérelem elutasításán felül a mentesítésre is kiterjedt-e, mert a rendes bíróság jogerős érdemi határozata az 1907: LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében feltétlenül, azaz rendes bírói hatáskör hiányában is köti a közigazgatási hatóságot. Ugyanebből az okból mellőzte annak vizsgálatát is, hogy a lakásügyi közigazgatási hatóság, a mentesítés akadályától eltekintve, a 2,222/1923. M. E. számú rendelet 20. §-a 2. pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel az igénybevételnél törvényes hatáskörében járt-e el.