Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 305 Mindezeknél fogva a jelen esetben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 55. Ügyazonosság híján nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a rendes bíróság a szolgálatadó részéről a felmondás érvényességének megállapítása és a szolgálati lakás kiürítése iránti keresetet elutasította, a lakásügyi hatóság pedig az alkalmazott részére harmadik személytől lakás igénybevételét s az igénybevett lakásra a végrehajtást is elrendelte. 1923. november 12. Hb. 27. sz. a. III. A tényállás szerint a Szegedi Magyar Államvasúti Alkalmazottak Köre szolgálatadó Sz. I. körszolgával szemben a rendes bíróságnál felmondás érvényességének megállapítását és szolgálati lakás kiürítésére kötelezését, a lakásügyi közigazgatási hatóságnál pedig, tekintettel a szolgálati viszony felmondására, Sz. I. körszolga részére helyiség igénybevételét és lakásigazolvány kiállítását kérte. A lakásügyi közigazgatási hatóság (lakásügyi miniszteri biztos) a kérelemnek helyet adott és a lakáshivatal a harmadik személytől igénybevett lakásra a végrehajtást is elrendelte; a rendes bíróság (kir. törvényszék) a keresetet elutasította. Minthogy ekként mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság előtt bár ugyanazon felek részéről, de más-más pertárgyra (lakásra) vonatkozó és más-más jogalapon előterjesztett kérelem volt az eljárás alapja; minthogy továbbá e kérelmek felett mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság a saját törvényes hatáskörében, jelesül az előbbi a jelen ügy érdemi végeldöntésekor hatályban volt 5,555/922. M. E. számú lakásrendelet 83. §-án, az utóbbi viszont ugyanennek a lakásrendeletnek 22. §-án alapuló hatáskörében határozott, minthogy végül a lakásügyi közigazgatási hatóság a végrehajtást nem Sz. I. szolgálati, lakására, hanem csupán az igénybevételt szenvedő harmadik személy (E. F.) lakására vonatkozóan rendelte el: ennélfogva az ügyazonosság, amely minden hatásköri összeütközés felmerültének egyik lényeges előfeltétele, a jogalapok és a pertárgyak különbözősége folytán a jelen esetben nem forog fenn. Tér fy: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. XI. 20