Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

300 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. megfelelően létesült hatásköri összeütközésre nézve az eljárás tekintetében a m. kir. Közigazgatási Bíróságról szóló törvény rendelkezései érintetlenül maradtak. Az 1896: XXVI. törvénycikknek e részben irányadó 131. §-a értelmében pedig a Közigazgatási Bíróság és a miniszter között az előbb említett hatásköri összeütközési eset akkor merül fel, ha egyfelől a Közigazgatási Bíróság hatásköre ellen a miniszter hatásköri kifogást tesz s a Közigazgatási Bíróság ennek ellenére magát „illetékesnek" nyilvánítja,^másfelől a miniszter a hatásköri kifogást továbbra is fenntartja. A jelen esetben a miniszter a panasznak csupán a fegyelmi ügyre vonatkozó része tekintetében emelt hatásköri kifogást és e részben a Közigazgatási Bíróság a kifogásnak helyet is adott és hatáskörét a panasznak az illetmények kiszolgáltatására vonatkozó részére korlátozta. Hatásköri összeütközés nyilvánvaló hiányában tehát a miniszter az iratoknak a Hatásköri Bírósághoz megküldését sem tartotta szükségesnek. Minthogy pedig az 1896: XXVI. tc. 131. §-ának helyes értelmében az 1907: LXI. tc. 7. §-a 2. pontjának esetében mind a hatásköri összeütközés kialakulása, mind az összeütközési esetnek a Hatásköri Bíróság elé terjesztése, kizárólag a miniszter állásfoglalásától függ, minthogy továbbá ilyen esetben az 1907 : LXI. törvénycikk második fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának — a hivatkozott törvény 7. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is kitetszően — nincs helye: ennélfogva a jelen esetben a fél részéről tett hatásköri összeütközési bejelentést, mint a törvény által meg nem engedettet hivatalból vissza kellett utasítani. 51. Magasabb műveltséget nem igénylő szolgálatot teljesítő kertész gazdasági cseléd, akinek bérkövetelése közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik akkor is, ha a kikötött készpénzen és természeti járandóságokon felül még aránylagos jutalékban is megállapodott. 1923. október 8. Hb. 17. sz. a. III. A kereseti tényállás szerint a felperest az alperes Írásbeli szerződéssel kertésznek fogadta fel egy évre havi 2,500 korona készpénzből, különböző természeti járandóságokból, ezenfelül a nyers bevétel 10%-ából és a tiszta haszon 10%-ából álló bérért és ingyen lakásért. Munkaadója azonban a szerződési idő letelte előtt felmondás nélkül elbocsátotta őt a szolgálatból, anélkül,