Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

266 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. IIÍ. Mivel ama panasz tárgyában, amely a m. kir. pénzügyminisztériumnak a csatolt utiszámlában részletezett költségek megtérítése kérdésében hozott 52,458/1919. számú határozata ellen irányul, a Közigazgatási Bíróság a saját hatásköre tekintetében állást egyáltalán nem foglalt, az 1919. évi július havára esedékes illetmények kiutalásának kérdésében hozott 70,352/1919. VI. b) számú pénzügyminiszteri rendelet ellen irányuló panaszt pedig érdemben elbirálhatónak nem találta és hatáskörét kifejezetten csupán a heti munkabérkülönbözet Vö'öd részének utalványozását megtagadó 69,295/ 1920. VI. b) számú pénzügyminiszteri rendelet ellen benyújtott panaszra vonatkozóan állapította meg; ennélfogva hatásköri összeütközés esete a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a közigazgatási hatóság (m. kir. pénzügyminiszter) között csupán az utóbb említett vagyis abban a kérdésben merült fel, hogy a panaszost a heti munkabérkülönbözetnek általa igényelt 1/b-öá része jogszerűen megilleti-e? Ezt a felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, mégpedig az alábbi okokból: • Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményei az 1893 : IV. törvénycikk, továbbá az azt kiegészítő 1904 :1., 1912 : XXXV. 1915 : XXII., 1916 : XXV., 1917 : XV. törvénycikkek, valamint a háború tartama alatt és újabban kibocsátott azok a kormányrendeletek szabályozzák, amelyek az állami alkalmazottak részére, habár csak átmenetileg megállapított különféle segélyeket és pótlékokat folyósítottak, nem különben az 1919. évi augusztus hó 16. napján kelt 3,988/1919. M. E. számú rendelet, még pedig az utóbbi annak a tényleges helyzetnek rendezése végett, amelyet az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt, annak szervei részéről, az 1919. évi augusztus hó l-ig terjedő időben a közszolgálati alkalmazottak illetményeivel kapcsolatban kiadott rendeletek és különösen az úgynevezett népgazdasági tanács 99. számú rendeletei idéztek elő. Az utóbbi két forradalmi rendelet ugyanis a közszolgálati alkalmazottak illetményeit egészen új alapon rendezte, őket úgynevezett munkabérosztályokba sorozta és részükre az 1919. évi április hó 15. napjától kezdődően munkabérosztályuknak megfelelő összegű heti munkabéreket állapított meg az eddigi évi fizetések helyett. Ezeket a korábbi fizetéseknél jelentékenyen nagyobb összegben megállapított illetményeket a már felvett fizetések betudásával az úgynevezett