Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

248 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. céljára a felperes kizárásával elfoglalhatja-e, vagyis ugyanannak az ügynek az érdemében határozott. Az iratok felterjesztésének a Hatásköri Bírósághoz mégsem volt helye és a felterjesztést, mint a törvény áltat kizártat, hivatalból vissza kellett utasítani, mert tekintettel a polgári peres és nem peres eljárás egyes szabályainak ideiglenes módosításáról szóló és a sommás visszahelyezési perben kelt alsóbírósági ítélet hozatala idején hatályban volt 3,329/1920. M. E. számú rendelettel 5,000 koronára felemelt felülvizsgálati értékhatárra, a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak az 1,100 korona tárgyértékü perben nem volt helye és így ez az ítélet kihirdetésekor, vagyis az 1922. évi március hó 2. napján, tehát még mielőtt a közigazgatási hatóság a lakásigazolvány kiadása tárgyában határozott volna, jogerőre emelkedett. Már pedig a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak az 1907 : LX1. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi ítélete a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy Szeged város tanácsának az 1920. évi november hó 22-én 27,204/1920. szám alatt kiadott építési engedélye a rendes bíróságnak a sommás visszahelyezési perben 1921. évi augusztus hó 31. napján P. 11,056/1921. szám, majd az 1922. évi március hó 2. napján Pf. I. 7,766/1921/9. szám alatt hozott ítéletével szemben hatásköri összeütközés előidézésére nem teremtett volt alapot és ekként a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedését az 1907: LXI. tc. 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest fel nem függesztette, mert az említett építési engedély csupán a közérdek megóvása tekintetében levén mérvadó, az a polgári peres eljárásnak, amely a közigazgatási szempontból kifogás alá nem eső építés által megsértett magánjogok orvoslását célozta, akadályul nem szolgálhatott és így hatásköri összeütközés esete, amely a rendes bíróság érdemi határozatának jogerejét felfüggeszthette volna, az építési engedély kiadása, majd sommás visszahelyezés iránt folyamatban volt ügyekben fel sem merült. 15. Bérkocsi használatáért a hatóságtól megszabottnál magasabb bér követelése árdrágító visszaélés vétsége s ezért a miatt a rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás