Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 245 III. A kereset szerint az alperes, aki aratóvállalkozó, a munkásai részére tartott konyhában az 1921. év nyarán szakácsnőül alkalmazta a felperest, akinek természeti munkabérjárandóságából bizonyos részt visszatartott. A felperes igénye ennek a visszatartott munkabérjárandóságnak a kiadására irányul. Minthogy ekként a felperes, mint szakácsnő, e minőségének megfelelően nem gazdasági munkának végzésére, hanem kizárólag háztartás körébe vágó személyes és folytonos szolgálatoknak több, mint egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére vállalt szerződési kötelezettséget, őt nem az 1899:XLII. tc. 11. §-a alá eső gazdasági munkásnak vagy az 1898:11. tc. 1. §-a alá eső mezőgazdasági munkásnak és époly kevéssé az 1907 :XLV. tc. 1. §-a alá tartozó gazdasági (külső) cselédnek, hanem az 1876: XIII. tc. hatálya alá tartozó házi (belső) cselédnek kell tekinteni, akinek visszatartott munkabér kiadására irányuló követelése is, mint nyilvánvalóan nem kártérítési, hanem szerződés teljesítésére irányuló követelésnek érvényesítése az 1876: XIII. tc. 115. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik. Mindezeknélfogva a jelen ügyben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 13. Hitfelekezeti tanítónak az ellene indított fegyelmi eljárás tartania alatt elvont természetbeni járandóság kiadása iránt támasztott követelése közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1923. április 9. 1922. Hb. 33. sz. a. III. A hatásköri kérdés eldöntése elsősorban attól függ, hogy a jelen ügy alapjául szolgáló jogviszony magánjogi vagy közigazgatási jogi természetű-e és az utóbbi esetben még attól, vájjon van-e oly törvényes jogszabály, amely az említett jogviszonyból származó igények érvényesítését kifejezetten bírói útra utalja. N. B. úgy a közigazgatási bizottsághoz benyújtott panaszában, mint a kir. járásbíróságnál előterjesztett keresetlevelében lényegileg egyezően azt adta elő, hogy ő Zalanémetujfaluban r. kath. elemi népiskolai tanító, akinek javadalmazásához egyebek közt termőföldek is tartoznak; ez utóbbiakat részint saját kezelésben tartotta, részint haszonbérbeadás útján értékesítette: bár fegyelmi eljárást indítottak